Az Eurobarometer az Európai Bizottság által 1974 óta folyamatosan működtetett közvélemény-kutatási projekt, melynek standard változatában lekérdezési hullámonként és országonként körül-belül ezer állampolgár álláspontját mérik fel társadalmi kérdések széles köréről. A standard hullámok mellett időről időre megjelennek tematikus, egy terület mélyebb vizsgálatára specializálódott felmérések is. Az Eurobarometer alapvetően nem politikatudományi indíttatású kezdeményezés, de a kérdőívek számos, a tudományterület számára is hasznos változóval dolgoznak (bal-jobb skálán való önbesorolás, párthovatartozás, EU-pártiság stb.).
Megfigyelési egység: egyének
Országok: EU tagállamok és tagjelöltek
Lefedett időszak: 1974-től napjainkig (A kelet-közép-európai ország esetében 1990-től, a tagjelöltek esetében 2000-től állnak rendelkezésre adatok)
Nehézségek: Az adatok nem érhetőek el egységes szerkezetben, csak hullámonként, így nehéz összegyűjteni a számunkra releváns adatokat. Az összehasonlíthatóságot nehezíti továbbá, hogy nem minden ország szerepelt minden hullámban, és a lekérdezett kérdések köre is időről-időre változik.
Nagymintás, reprezentatív, egyéni szintű adatokat tartalmazó adatbázis, amely rengeteg változót tartalmaz. A változók egy része fix, és minden lekérdezésben szerepel, egy másik részük pedig egy-egy speciális témát érint (pl. egészség, migráció, jóléti állam), ami lekérdezésenként változik, és egyes esetekben néhány évente ismétlődik. Az adatbázis nagyon sok demográfiai és szociológiai változót tartalmaz. A politikai kutatásokban a leggyakrabban elemzett kérdéscsoportok a következőek: médiafogyasztás, politikai részvétel, általános és intézményi bizalom- és elégedettség, pártpreferencia, ideológiai beállítódás, értékek és attitűdök. Jól kutatható, áttekinthető, felhasználóbarát adatbázis, viszonylag állandó kérdéskörrel.
Megfigyelési egység: egyének
Országok: Európai országok – az országok köre lekérdezésenként változik, bizonyos országok minden hullámban szerepeltek eddig, mások csak egyben vagy néhányban. Magyarország idáig minden lekérdezési hullámban szerepelt, és a néhány hónapon belül megjelenő 8. hullámban is részt vesz.
Lefedett időszak: 2002 óta, kétévente kérdezik le, így jelenleg 7 hullám hozzáférhető.
Nehézségek: A legnagyobb nehézséget a viszonylag nagy adathiány jelenti azon résztvevő országok esetében, amelyek csak néhány lekérdezésben vettek részt, illetve bizonyos kérdések idővel eltűntek az állandó kérdések közül. Mindkettő nehezítheti a komparatív, idősoros elemzéseket.
Parliaments and Governments Database (Parlgov)
Az adatbázis a fejlett demokráciák három aspektusával – pártok, választások, kormányok – foglalkozik. Legnagyobb erőssége amellett, hogy választási eredmények és kormány-összetételek egységes gyűjteményét adja, hogy szakértői vélemények (expert survey) segítségével a pártokat pártcsaládokba sorolja be és elhelyezi a leggyakrabban használt politikai dimenziók (bal vs. jobb, állami vs. magántulajdon, szabadelvűség vs. tekintélyelvűség, EU-pártiság vs. EU-ellenesség) mentén.
Országok: 37 ország (minden EU tagállam és a legtöbb OECD ország)
Megfigyelési egység: pártok (választásonként és kormányonként)
Lefedett időszak: 1945-től (vagy a demokratizálódástól) napjainkig. Az 1945 előtti adatok gyűjtése jelenleg zajlik.
Nehézségek: A szakértői véleményekre támaszkodó változóknál viszonylag nagy az adathiány (amit úgy igyekszik a kutatás megoldani, hogy a vonatkozó pártcsalád átlagos értékeit adja meg az adott változó értékeként), továbbá a projekt dokumentációja nehezen áttekinthető.
Comparative Agendas Project (CAP)
Az adatbázisok elsősorban közpolitikai folyamatok, trendek, dinamikák kutatására alkalmasak. A kódolás alapjául egy 21 fő közpolitikai területet és ezeken belül 220 alterületet elkülönítő kódrendszer szolgál, ami minimális változtatásokkal bármely ország híreinek, törvényeinek, pártprogramjainak, stb. jellemzésére, tartalomelemzésére alkalmazható. A résztvevő országok köre széles és dinamikusan nő.
Megfigyelési egység: újságcikkek, törvények, rendeletek, interpellációk, költségvetési tételek, politikusi beszédek, pártprogramok, legfelsőbb bírósági ügyek, stb.
Országok: A résztvevők köre szélesebb, hivatalosan a következő helyekre vonatkozó adatbázisok érhetőek el: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Magyarország, Spanyolország, Svájc, Európai Unió, illetve Európán kívül Florida, Pennsylvania és az Egyesült Államok.
Magyarországra vonatkozóan rendeleteket, interpellációkat, törvényeket, a közvélemény által fontosnak tartott ügyeket tartalmazó adatbázisok, illetve egy újságcikkeket tartalmazó média-adatbázis érhetőek el. Ez utóbbi minden cikket tartalmaz, ami a Népszabadság és a Magyar Nemzet címlapján a 2010-2014-es ciklus alatt megjelent.
Lefedett időszak: Országonként és adatbázisonként teljesen változatos.
Nehézségek: Nagyon változatos a résztvevő országok köre, a publikált adatbázisok tárgya és az ezek által lefedett időszakok, ami nehezítheti az összehasonlító kutatást. A közpolitikai kódok értelmezése igényel némi elmélyülést a módszerben.
Comparative Manifestos Project (CMP)
Az adatbázis több mint ezer politikai párt választási programjait tartalmazza. A dokumentumgyűjtésen túl a projekt a tartalomelemzés módszerével vizsgálja is a programokat és meghatározza a programíró pártok közpolitikai preferenciáit és pozícióját. A programok tartalmát (és a pártokat) 142 változó mentén osztályozza, a piaci szabályozással kapcsolatos állásponttól kezdve a kisebbségekhez való viszonyon át egészen a külpolitikai pozíciókig. A programok elemzésén túl az adatbázis tartalmazza a pártok pártcsalád szerinti besorolását, jobb-bal skálán való elhelyezését és a választásokon elért eredményeiket is.
A projekt 2003-ban elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját.
Megfigyelési egység: pártok választási programjai
Országok: 56 ország (OECD, továbbá főleg balkáni és közép-ázsiai országok)
Lefedett időszak: 1945-től napjainkig (kivétel: észak-ír és USA adatok már az 1920-as évektől kezdődően)
Nehézségek: A tartalomelemzéshez használt dokumentumok néhány esetben nem azonosak azokkal a programokkal, amit az adott pártok az adott választásra írtak.
Comparative Political Data Sets (CPDS)
Ez a komparatív adatbázis főképp országos szintű adatokat tartalmaz a politikai rendszerre, pártrendszerre, pártokra vonatkozóan, amelyeket makrogazdasági mutatók széles köre egészít ki. Egy kiegészítő adatbázis is elérhető hozzá, amelyben a mindenkori kormányok összetételére, változásaira, megalakulásának időpontjára vonatkozóan találunk információkat. Szinte kizárólag „kemény” adatokat összesít, tehát egy-egy ritka kivételtől eltekintve nem tartalmaz szakértői becsléseken alapuló adatot. Jól kutatható adatbázis, a változók elnevezése intuitív, így az adatokban való eligazodáshoz a kódkönyv használata sem elengedhetetlen. Az országokra vonatkozó adatbázis minden szempontból felhasználóbarát.
Megfigyelési egység: országok illetve kormányok
Országok: 36 demokratikus ország
Lefedett időszak: éves adatok 1960 és 2015 között, illetve a később demokratizálódó országok esetében az átmenet évétől. Magyarország 1990-től szerepel benne.
Nehézségek: A kormányokra vonatkozó adatbázis meglehetősen rosszul strukturált, így nehezen elemezhető. Jelentősebb adathiányok jellemzően csak néhány, politológusok által kevéssé használt változócsoportra korlátozódnak, például összetettebb gazdasági mutatókra.
Varieties of Democracy (V-Dem)
A V-Dem projekt célja, hogy feltérképezze a világ politikai rendszereit és olyan adatokat gyűjtsön össze, melyekkel leírhatóak és kategorizálhatóak az egyes országok demokráciái. Az adatbázis alapvetően szakértői becslésekre épít. A kutatásban használt 350-nél is több változó két szinten próbálja megragadni a demokrácia mérését. Makroszinten a V-Dem olyan indexek előállítására vállalkozik, melyek segítségével egy adott politikai rendszer besorolható a kutatás által definiált hét demokráciatípus valamelyikébe. Az adatbázisban emellett megtalálhatóak a demokráciák egyes komponenseire vonatkozó olyan alacsonyabb szintű változók is, mint például a bírói függetlenség, a nemi egyenlőség kérdése vagy az állampolgári részvétel különböző formái. Az adatbázis gazdasági, illetve más projektekben gyűjtött politikai változókkal kiegészítve is letölthető.
A projekt 2016-ban elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját.
Országok: 177 ország
Megfigyelési egység: országok/demokráciák
Lefedett időszak: 1900-2016
Nehézségek: Az adatbázis (a sok változóból adódóan) nehezen áttekinthető, illetve komolyabb erőfeszítéseket igényel annak megértése, hogy az egyes indexek hogyan állnak össze az alkomponensekből. A változók értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges a kódkönyv. Az adatok kezelése gyengébb teljesítményű számítógépeken problémát jelenthet a nagyméretű adattáblák miatt.
További javaslatok:
Archigos - A Data Base on Leaders 1875 – 2004 http://www.rochester.edu/college/faculty/hgoemans/data.htm
Comparative Study of Electoral Systems http://www.cses.org/
OECD Adatbank https://data.oecd.org/
Parties and Elections in Europe http://www.parties-and-elections.eu/
Polity IV Project http://www.systemicpeace.org
The Comparative Candidate Survey http://www.comparativecandidates.org/
The Quality of Government Dataset (QoG) http://qog.pol.gu.se/data
UNESCO Adatbank http://data.uis.unesco.org/
World Values Survey http://www.worldvaluessurvey.org