Magyarország gyakran az európai integráció problémás eseteként jelenik meg, köszönhetően Orbán Viktor kormánya és az uniós intézmények között gyakran kialakuló konfliktusoknak. Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő az LSE EUROPP blogján megjelent bejegyzése azonban rámutat, hogy az ország EU-tagságának húsz éve alatt viszonylag magas szintű megfelelés volt tapasztalható az uniós politikákkal, valamint az állampolgárok körében erős támogatottsága van a tagságnak.

A pti memo első bejegyzésében Christian Baden (Hebrew University of Jerusalem) gondolatébresztő előadását foglaljuk össze, melynek címe "Propaganda mint társadalmi folyamat". Az előadásnak a HUN-REN Politikatudományi Intézet adott otthont a Speaker Series rendezvénysorozat keretében.

Az Aktív Fiatalok kutatási projekt keretében a Magyarországon felsőoktatásban tanuló fiatalok politikai attitűdjeit, értékrendszerét és politikai részvételét vizsgáljuk. A 2024-ben végzett adatfelvételünket (Szabó és Oross 2024) kiegészítettük egy középiskolások külföldi egyetemeken való továbbtanulását vizsgáló kísérleti jellegű kutatással is. 2024 januárjában a legrangosabb 100 hazai középiskola körében adatokat gyűjtöttünk a továbbtanulási arányokról.

A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:

Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.

Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.

A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".

A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.

Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról

A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.

Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről