Gyakornoki helyet hirdet a Politikatudományi Intézet „Mi teszi a politikai vezetőket erőssé? A benyomásalkotás, a benyomáskeltés és az identitáspolitika” projektje
A kutatócsoport BA, MA és PhD képzésben résztvevő diákok jelentkezését várja.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A kutatócsoport BA, MA és PhD képzésben résztvevő diákok jelentkezését várja.
Ana Stojilovska és szerzőtársai az Energy Research & Social Science, valamint az Energies folyóiratokban publikálták tanulmányaikat.
A University of Texas at Austin kutatója "The Policy Agendas of a Global Power: The Case of the Holy See" címmel tartotta meg előadását az intézeti Speaker Series előadássorozat részeként.
Tudományos főmunkatársunk a "PRiSMa - Political Representation in the Age of Social Media" kutatócsoport megalapítására nyert támogatást, melyben Intézetünkből több kutató is részt vesz.
Intézetünk kutatóprofesszora új könyvéről ("Honnan hova? Társadalmi változások Magyarországon a késő kádárizmustól az illiberalizmusig közép-kelet-európai összehasonlításban") adott interjút.
Megjelent Valuch Tibor "Honnan hova? Társadalmi változások Magyarországon a késő kádárizmustól az illiberalizmusig közép-kelet-európai összehasonlításban" című könyve a Kronosz Könyvkiadó gondozásában.
Alkotói pályázatunk idei első féléves fordulóján egy ösztöndíj mellett egy különdíj kiosztására is sor került.
Intézetünk tudományos segédmunkatársa az Ipsos 2024-es felmérésével kapcsolatban adott interjút a portálnak.
A hírportál tudományos főmunkatársainkkal készített nagyinterjúval értékelte Magyarország 20 évét az EU-ban.
Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.
Legfrissebb blogbejegyzések
Érvényesül-e a pártos elkötelezettség a magyarok harmadik oltási hajlandóságával?
Böcskei Balázs – Farkas Eszter blogbejegyzése
A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor adódott annak politikatudományi vizsgálata, hogy vajon egy globális, exogén, alapvetően járvány- és közegészségügyi probléma, illetve az azzal kapcsolatos közpolitikai álláspontok felülírják-e a pártosság „szemüvegét”, vagy a vírus és annak (következményeinek) kezelésével kapcsolatos állampolgári véleményeket továbbra is a pártos elköteleződés befolyásolja. Utóbbi erejét okkal feltételezhettük, hiszen Magyarországon a pártosság Európában kiemelkedően magas, ezek hatása a szubjektív gazdasági helyzettől az intézményrendszerek megítélésig jelen van (erről részletesebben Patkós Veronika munkáját ajánljuk).
A Magyarország és az Európai Unió közötti viszonyról szóló közbeszédben és tudományos kutatásokban egyaránt háttérbe szorult eddig az uniós tagság következményeként hozott nemzeti szintű közpolitikai döntéseinek empirikus vizsgálata. Három új adatbázis elemzésével adok válaszokat arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a magyar közpolitikára az uniós tagság 2004 és 2018 között. Áttekintem, mekkora hatással volt az EU a magyar jogalkotásra, milyen mértékben teljesítette a magyar kormány az Európai Bizottságtól érkező közpolitikai ajánlásokat, és bemutatom, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a különböző kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén. Az eredmények azt mutatják, hogy a közpolitikai szintű együttműködés az aktuálpolitikai viszonynál jóval gördülékenyebb a magyar kormány (és általában a V4-ek), illetve az EU között.
A TK PTI ‘Speaker Series’ előadássorozatának legfrissebb, 2021. június 17-i eseményén Edward Hall tartott bemutatót, ‘Politikai kompromisszum és piszkos kezek’ című kéziratáról. Hall ezúttal arra a kérdésre kínál újszerű választ, hogy a kompromisszumkötés a politikában miért vonja magával azt a fajta morálisan problematikus viselkedést, amely a ‘piszkos kezek’ tézis középpontjában áll.
2021. május 25-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi Intézete online konferenciát rendezett ”Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben” címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Ring Orsolya és Máté Ákos által szerkesztett Szövegbányászat és mesterséges intelligencia R-ben című kötet megjelenése (Typotex Kiadó) volt. A kötet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében jött létre.
2021. május 17. és 21. között online formában zajlott az ECPR Joint Sessions of Workshops Political Normativity: A Straw Man or a Genuine Problem for Political Theorizing elnevezésű panelja, amelynek főszervezője Szűcs Zoltán Gábor volt. A résztvevők öt napon keresztül, tizennégy tanulmány megvitatása során igyekeztek mind történeti, mind analitikus nézőpontból körüljárni a politikai normativitás kérdését.
2021. március 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi és Jogtudományi Intézete közös online konferenciát rendezett ‘A magyar jogalkotás minősége’ címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett ’A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények’ című kötet megjelenése a Gondolat Kiadó gondozásában.
Hogyan érdemes a hozzászólásokban megjelenő obszcenitásról, trágárságról gondolkodnunk? Milyen tényezők befolyásolják az udvariatlanság online megjelenését? Szabó Gabriella, Kmetty Zoltán és K. Molnár Emese automatizált szövegelemzési módszerekkel több mint 17 millió kommentet vizsgáltak meg, eredményeik pedig azt mutatják, az obszcenitás, a sértések és a gúnynevek a magyar politikai diskurzus széles körben elterjedt elemeivé váltak.
A civil szervezetek mozgásterének szűkülése Magyarországra is jellemző tendencia, különösen, ha emberi jogi szervezetekről van szó. A szervezetek saját percepciója a politikai környezet változásairól kulcsszerepet játszik stratégiáik megalkotásában. A jogvédő civil szervezetek száma 2009 óta jelentősen csökkent, aminek egyik oka lehet a politikai lehetőségstruktúrák bezáródása. Úgy tűnik azonban a civil szervezetek igyekeznek adaptálódni az új környezethez. Az ellenséges környezetben még a sikeres szervezetek is kénytelenek egymással versenyezni a forrásokért, és a szervezetek egymással való kooperációs kapacitása is csökkenhet. A civil szférát érő külső hatások olyan belső változásokhoz vezetnek, amik limitálják a civil társadalom képességét a hatalom ellensúlyozására.
2021. március 2-án tartotta évértékelő értekezletét a TK Politikatudományi Intézete (PTI). A 2020-as év minden eddigi eredményt túlszárnyalt a nemzetközi publikációk és a médiamegjelenés terén. A 12 impaktfaktoros írás között több 3-4 impaktfaktoros publikáció is szerepel. Sebők Miklós, igazgató kiemelte, hogy a járványhelyzet kihívásai ellenére, 2020 rekordév az intézeti rendezvények terén is, voltak olyan hónapok, amikor huzamosabb ideig heti több virtuális rendezvénybe lehetett bekapcsolódni. Az ’Év Kutatója’ díjat Mikecz Dániel, az ’Év Fiatal Kutatója’ díjat pedig Illés Gábor kapta.
Az Amerikai Politikai Fejlődés (APD) kutatásából több folyóirat is kiveszi a részét az Egyesült Államokban. Ezeknek nézőpontja nem ugyanaz. Az American Political Thought című folyóirat az eszmetörténet terén végez kutatásokat és igyekszik belehelyezni azokat az APD nagy kánonjába. Az amerikai és a magyar politikai fejlődés összehasonlításával foglalkozó intézeti projekt keretében (vezetője: Csizmadia Ervin) Kiss Róbert írása.