Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A TK Kisebbségkutató és Politikatudományi Intézetének közös rendezvényére június 20-án kerül sor a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Nomos kiadó gondozásában megjelent Melani Barlai, Florian Hartleb és Mikecz Dániel: Das politische System Ungarns című német nyelvű kötete.
Megjelent Ana Stojilovska és szerzőtársainak Energy spaces: bridging scales and standpoints of just energy transitions című tanulmánya a Journal of Environmental Policy & Planning folyóiratban.
Intézetünk kollégája frissen megjelent, "Political ethics in illiberal regimes" című könyvéről beszélgetett.
Megjelent Godfred Bonnah Nkansah és Bartha Attila "Anti-democratic youth? The influence of youth cohort size and quality of democracy on young people’s support for democracy" című tanulmánya a Contemporary Politics folyóiratban.
A Nemzetközi Visegrád Alap februári pályázatán támogatást nyert a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével benyújtott: Identifying News Slant in Crisis Communication Using Artificial Intelligence című kutatás.
Megjelent Metz Rudolf és Plesz Bendegúz "An insatiable hunger for charisma? A follower-centric analysis of populism and charismatic leadership" című tanulmánya a Leadership (D1) folyóiratban.
Megjelent Tóth Szilárd Republicanism and the legitimacy of state border controls című tanulmánya az Ethics and Global Politics folyóiratban.
A PTI részvétét nyilvánítja az elhunyt családjának. Nyugodjék békében!
Intézetünk 2022-es évet értékelő rendezvénye sikeresen zajlott le 2023. március 23-án. Osztályaink és azokon dolgozó kollégáink elismerésben részesültek lelkiismeretes munkájukért, valamint kiosztásra kerültek az 'Év Fiatal Kutatója' és az 'Év Kutatója' díjak is.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
