A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Papp Zsófia és G.B. Nkansah: The political component of COVID-19 vaccine choice. Results from a conjoint experiment című tanulmánya a Public Health folyóiratban.
Intézetünk kutatója előadását az összeesküvés-elméletek politikai és társadalmi hatásairól tartotta.
A L'Harmattan kiadó gondozásásban megjelent Szabó Márton: Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században című kötete.
Róbert Péter és Susánszky Pál a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság és a politikai részvétel kapcsolatát vizsgálta a TÁRKI Társadalmi Riport 2022-ben megjelent tanulmányukban.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Balázs Zoltán: Does the sovereign exist? Robert Musil’s political theology c. tanulmánya az International Journal of Philosophy and Theology folyóiratban.
Megjelent Szabó Márton memoárjának második kötete, Tárt karokkal: Emléklapok 1962-1982. Az első kötet 2019-ben jelent meg A temető csillagai: Emléklapok 1942-1962 címmel, mindkettő a L'Harmattan kiadásában. Az új kötetben a szerző az egyetemi éveit, Fehérgyarmaton, majd a nyiregyházi Tanárképző Főiskolán eltöltött éveket meséli el, felidézve emlékezetének "csillagpontjait": meghatározó, helyek, események, emberek, élmények, történések.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Kollégánknak a Magyar Politikatudományi Társaság a magyar politikatudományban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért adományozta a díjat.
A konferencia Intézetünk alapítójának, egyben jelentős társadalomtudósnak 90. születésnapjára emlékezik.
December 8-án mutatják be a Körösényi András, Gyulai Attila és Illés Gábor által szerkesztett "Vezérdemokráciák a világban Macrontól Erdoğanig és Trumpig" című kötetet, mely a TK Politikatudományi Intézet és az Ad Librum kiadó gondozásában jelenik meg.
.png&w=100&h=100&zc=1)
December 8-án mutatják be intézetünkben a Böcskei Balázs és Szabó Andrea által szerkesztett Az állandóság változása. Parlamenti választás 2022 c. kötetet, mely a Gondolat Kiadó és a TK Politikatudományi Intézet kiadásában jelenik meg.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
