Új kötet: Stumpf István: Paradigm Shift in Constitutionalism
A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent Stumpf István: Paradigm Shift in Constitutionalism című kötete.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
A Gondolat Kiadó gondozásában megjelent Stumpf István: Paradigm Shift in Constitutionalism című kötete.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
Intézetünk kollégái Egedy Gergely történésszel beszélgettek Kőszegi Ábel moderálása mellett.
Megjelent Papp Zsófia és G.B. Nkansah: The political component of COVID-19 vaccine choice. Results from a conjoint experiment című tanulmánya a Public Health folyóiratban.
Intézetünk kutatója előadását az összeesküvés-elméletek politikai és társadalmi hatásairól tartotta.
A L'Harmattan kiadó gondozásásban megjelent Szabó Márton: Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században című kötete.
Róbert Péter és Susánszky Pál a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság és a politikai részvétel kapcsolatát vizsgálta a TÁRKI Társadalmi Riport 2022-ben megjelent tanulmányukban.
Megjelent Balázs Zoltán: Does the sovereign exist? Robert Musil’s political theology c. tanulmánya az International Journal of Philosophy and Theology folyóiratban.
Megjelent Szabó Márton memoárjának második kötete, Tárt karokkal: Emléklapok 1962-1982. Az első kötet 2019-ben jelent meg A temető csillagai: Emléklapok 1942-1962 címmel, mindkettő a L'Harmattan kiadásában. Az új kötetben a szerző az egyetemi éveit, Fehérgyarmaton, majd a nyiregyházi Tanárképző Főiskolán eltöltött éveket meséli el, felidézve emlékezetének "csillagpontjait": meghatározó, helyek, események, emberek, élmények, történések.
Kollégánknak a Magyar Politikatudományi Társaság a magyar politikatudományban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért adományozta a díjat.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?