A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Lakni kell! – filmklub a nemi alapú energiaszegénységről

Lakni kell! – filmklub a nemi alapú energiaszegénységről

Április 15-én filmvetítéssel egybekötött beszélgetést szervezett a HUN-REN TK Politikatudományi Intézete a Habitat for Humanity Magyarországgal együttműködésben, a WISE projekt keretében, az energiaszegénység és a nemi egyenlőtlenségek összefüggéseiről.

Online események a nemi alapú energiaszegénységről

Online események a nemi alapú energiaszegénységről

A WISE (Women in Solidarity for Energy) projekt keretében intézetünk munkatársai két nemzetközi online eseményen is részt vettek 2025 márciusában. Az események az energiaszegénység, az energiához való jog és a nők európai helyzetét járták körül.

Sajtóvisszhang – Kövesdi Veronika és Metz Rudolf a hvg360-on

Sajtóvisszhang – Kövesdi Veronika és Metz Rudolf a hvg360-on

Megjelent Kövesdi Veronika és Metz Rudolf, Intézetünk munkatársainak cikke "A politikai teflon: négy oka van, hogy Magyar Péter támadhatatlan, és a szavatosságuk lejárhat" címmel a hvg360-on. Írásukban Magyar Péter támadhatatlanságára adnak magyarázatot, és azt a kérdést is körül járják, hogy mikor szűnhet meg a védelem.

Sajtóvisszhang – Kövesdi Veronika és Metz Rudolf a Qubit-on

Sajtóvisszhang – Kövesdi Veronika és Metz Rudolf a Qubit-on

Megjelent Kövesdi Veronika és Metz Rudolf, Intézetünk munkatársainak cikke "A Menczer-hatás vs. a Magyar-hatás: hogyan árasztottak el minket az érzelmek?" címmel a Qubit-on. Írásukban az ún. Menczer-hatás és Magyar-hatás jelenségén keresztül járják körül az érzelmi fertőzés fogalmát. 

Legfrissebb blogbejegyzések

Lovász Dorottya: Szégyenkezelés a politikában

A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.

Honos Bálint: A századfordulós amerikai modernizáció fogalmi eszköztára: progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus

A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.

Pedagóguskutatás 2023 - gyorsjelentés

Pedagóguskutatás 2023 - gyorsjelentés

2022 január óta számos, oktatással kapcsolatos tiltakozó akciót szerveztek Magyarországon. A tiltakozások intenzitása miatt az oktatásügyi tiltakozási hullám az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai kollektív cselekvése lett.  Kutatásunkkal arra kívánunk választ adni, hogyan vélekednek a pedagógusok a közoktatásban tapasztalt legfontosabb problémákról, valamint az oktatással összefüggő tiltakozásokról.

A politikai fejlődés és politikai kultúra kapcsolatáról

Ez a blogbejegyzés Lucian W. Pye és Sidney Verba Political Culture and Political Development (Politikai kultúra és politikai fejlődés) című 1965-ös könyvének feldolgozásán keresztül hivatott bemutatni a történeti szemléletű politikatudomány létjogosultságát. Ehhez a brit és az orosz (szovjet) esettanulmányi fejezeteket hívjuk segítségül annak érdekében, hogy jobban megérthessünk olyan eseményeket, mint a Brexit vagy a jelenleg folyó orosz-ukrán háború.

A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A társadalomelmélet alapkérdései - konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

2022 november 3-án és 4-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az NKE és Társadalomtudományi Kutatóközpont rendezésében egy ngyszabású közös konferencia zajlott le "Társadalomelmélet alapkérdései" címmel. A konferencia központjában Szabó Mártonnak, intézetunk kutató professzor emeritusának a háromkötetes magnum opusa állt: Társadalompoétika. A retorika, a nyelvészet és az irodalomelmélet társadalomtudományi státusa. A konferenciát az egyetem rektora Deli Gergely és Szabó Andrea a PTI igazagatója köszöntötte. A résztvevők megállapították hogy Szabó Márton könyve egy új társadalomelmlet lehetőségét körvonazza, és a konferencián elhangzott 19 előaadás azt vizsgálta, hogy mik ennek az lehetséges módozatai általában és egyes konkrét területeken. Ezzel együtt Szabó és a Társdalompoétika  több egyetemre és tudomány intézetbe meghívást kapott bemutatkozó előadásra-beszélgetésre. Az előadások abszrtakjai a cikkben olvashatók.

Hősök és áldozatok: populista politikusok emlékezetnarratívái Lengyelországban és Magyarországon

Hősök és áldozatok: populista politikusok emlékezetnarratívái Lengyelországban és Magyarországon

Milyen narratívák fedezhetők fel a Közép-Kelet európai jobboldali populista politikusok múltidéző beszédeiben? Mennyiben tartalmazzák ezek a klasszikus populista kommunikáció jellemzőit, és mennyiben térnek el attól? A múltbéli negatív élmények felidézései milyen mértékben szolgálhatnak kollektív identitás és legitimitás teremtő eszközként a politikai közösségek számára? Legújabb folyóiratcikkükben Artur Lipiński és Szabó Gabriella ezekre a kérdésekre keresik a választ, és ennek érdekében magyar és lengyel populista politikusok nemzeti megemlékezésekkor elmondott beszédeit elemzik narratív megközelítésben. Farkas Eszter összefoglalója a szerzők cikkéről.