A társadalomtudomány sodrásában: Gazsó Ferenc 90 emlékkonferencia
A konferencia Intézetünk alapítójának, egyben jelentős társadalomtudósnak 90. születésnapjára emlékezik.
Közelgő események
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Új kötet: Körösényi András - Gyulai Attila - Illés Gábor: Vezérdemokráciák a világban Macrontól Erdoğanig és Trumpig
December 8-án mutatják be a Körösényi András, Gyulai Attila és Illés Gábor által szerkesztett "Vezérdemokráciák a világban Macrontól Erdoğanig és Trumpig" című kötetet, mely a TK Politikatudományi Intézet és az Ad Librum kiadó gondozásában jelenik meg.
Új kötet: Böcskei Balázs - Szabó Andrea: Az állandóság változása. Parlamenti választás 2022
.png&w=100&h=100&zc=1)
December 8-án mutatják be intézetünkben a Böcskei Balázs és Szabó Andrea által szerkesztett Az állandóság változása. Parlamenti választás 2022 c. kötetet, mely a Gondolat Kiadó és a TK Politikatudományi Intézet kiadásában jelenik meg.
Új publikáció: Do constitutional courts restrict government policy? The effects of budgetary implications and bloc-politics in the Hungarian Constitutional Court's decisions between 1990 and 2018
Pócza Kálmán, Papp Zsófia, Dobos Gábor és Gyulai Attila cikke az East European Politics folyóiratban jelent meg.
Békés Csaba, Intézetünk kutatója a Corvinus Aranyérme kitüntetésben részesült
Kollégánknak a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése kiemelkedő oktatói, kutatói és tudományszervezői tevékenységéért adományozta a díjat.
Bene Márton, Intézetünk kutatója elnyerte az ELTE Ígéretes Kutatója díját
Kollégánk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományos Tanácsának díját társadalomtudomány kategóriában nyerte el.
Susánszky Pál, Intézetünk kutatója Bárány Róbert-díjban részesült
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Susánszky Pál, a TK Politikatudományi Intézet kutatója 2022.11.17-én Bárány Róbert-díjat vett át az ELKH ünnepségén, mely az ELKH kutatóhelyein dolgozó, 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése.
Médiaegyensúly, vagy mi? Intézetünk kutatói a TK podcastjában
.png&w=100&h=100&zc=1)
Bene Mártonnal és Szabó Gabriellával Körösényi András beszélget a médiafölény/médiaegyensúly problémájáról a Társadalomtudományi Kutatóközpont A véleményeken túl című podcast adásában.
Generációk azonosítása Big Data logikával a poszt-pandémiás időszakban
A Generációk azonosítása Big Data logikával a poszt-pandémiás időszakban elnevezésű MTA post-COVID jelenségek kutatása pályázat keretében készült projekt elkészítette az első Jelentését. A Jelentés felvillantja az interjús és a social listening módszertannal begyűjtött adatok legfontosabb eredményeit.
A Politikatudományi Intézet kérdőíves felmérése
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek 2022. október 23-án a tanárok melletti szolidaritási tüntetés során. A kutatás célja a hazai politikai részvétel, a részvétel motivációinak, a mozgósítási folyamatoknak megértése. Az adatgyűjtés anonim módon történik, az eredmények kizárólag szakmai gyorsjelentésekben és tudományos folyóiratokban kerülnek publikálásra. A kutatás mindenben megfelel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Adatvédelmi- és Adatbiztonsági Szabályzatának és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. (GDPR) rendeletének.
Legfrissebb blogbejegyzések
A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
