A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA, MA, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatók számára.
Intézetünk kollégái Egedy Gergely történésszel beszélgettek Kőszegi Ábel moderálása mellett.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Papp Zsófia és G.B. Nkansah: The political component of COVID-19 vaccine choice. Results from a conjoint experiment című tanulmánya a Public Health folyóiratban.
Intézetünk kutatója előadását az összeesküvés-elméletek politikai és társadalmi hatásairól tartotta.
A L'Harmattan kiadó gondozásásban megjelent Szabó Márton: Társadalomfilozófiai gondolkodók a 20. században című kötete.
Róbert Péter és Susánszky Pál a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság és a politikai részvétel kapcsolatát vizsgálta a TÁRKI Társadalmi Riport 2022-ben megjelent tanulmányukban.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Megjelent Balázs Zoltán: Does the sovereign exist? Robert Musil’s political theology c. tanulmánya az International Journal of Philosophy and Theology folyóiratban.
Megjelent Szabó Márton memoárjának második kötete, Tárt karokkal: Emléklapok 1962-1982. Az első kötet 2019-ben jelent meg A temető csillagai: Emléklapok 1942-1962 címmel, mindkettő a L'Harmattan kiadásában. Az új kötetben a szerző az egyetemi éveit, Fehérgyarmaton, majd a nyiregyházi Tanárképző Főiskolán eltöltött éveket meséli el, felidézve emlékezetének "csillagpontjait": meghatározó, helyek, események, emberek, élmények, történések.
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
Kollégánknak a Magyar Politikatudományi Társaság a magyar politikatudományban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért adományozta a díjat.
A konferencia Intézetünk alapítójának, egyben jelentős társadalomtudósnak 90. születésnapjára emlékezik.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
