Szűcs Zoltán Gábor a Review of Democracy podcastjának vendége volt

Intézetünk kollégája frissen megjelent, "Political ethics in illiberal regimes" című könyvéről beszélgetett.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Intézetünk kollégája frissen megjelent, "Political ethics in illiberal regimes" című könyvéről beszélgetett.
Megjelent Godfred Bonnah Nkansah és Bartha Attila "Anti-democratic youth? The influence of youth cohort size and quality of democracy on young people’s support for democracy" című tanulmánya a Contemporary Politics folyóiratban.
A Nemzetközi Visegrád Alap februári pályázatán támogatást nyert a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével benyújtott: Identifying News Slant in Crisis Communication Using Artificial Intelligence című kutatás.
Megjelent Metz Rudolf és Plesz Bendegúz "An insatiable hunger for charisma? A follower-centric analysis of populism and charismatic leadership" című tanulmánya a Leadership (D1) folyóiratban.
Megjelent Tóth Szilárd Republicanism and the legitimacy of state border controls című tanulmánya az Ethics and Global Politics folyóiratban.
A PTI részvétét nyilvánítja az elhunyt családjának. Nyugodjék békében!
Intézetünk 2022-es évet értékelő rendezvénye sikeresen zajlott le 2023. március 23-án. Osztályaink és azokon dolgozó kollégáink elismerésben részesültek lelkiismeretes munkájukért, valamint kiosztásra kerültek az 'Év Fiatal Kutatója' és az 'Év Kutatója' díjak is.
Megjelent Szűcs Zoltán Gábor A Realist Membership Account of Political Obligation című tanulmánya az Ethical Theory and Moral Practice folyóiratban.
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek a 2023. március 15-i Szabadságmenet c. rendezvényen
Intézetünk kollégája az "Ez egy hivatal" című műsor vendége volt.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?