Honnan származik a politikai kötelezettség normatív ereje? Szűcs Zoltán Gábor, a Politikatudományi Intézet tudományos munkatársa és az ELTE TÁTK egyetemi docense az Ethical Theory and Moral Practice-ben (Q1) publikált egy cikket a politikai kötelezettségről.

A politikai kötelezettség (legismertebb formája a törvényeknek való engedelmesség) normatív erejének eredete meglehetősen megosztó kérdés a kortárs politikaelméletben. A cikk realista politikaelméleti nézőpontból tekinti át az egymásnak feszülő különféle álláspontokat és amellett érvel hogy sem a politikai kötelezettség fogalmának elvetése, sem az úgynevezett anarchista álláspont, sem a moralista igazolási kísérletek (a politikai kötelezettség erkölcsi megalapozása valamilyen általános morális elv segítségével), sem a politikai kötelezettség nem erkölcsi jellegének hangsúlyozása, sem a politikai kötelezettségek visszavezetése lokális erkölcsi gyakorlatokra és/vagy erkölcsi jelentőségi tényekre nem kielégítőek elméleti szempontból. Ezekkel szemben a szöveg egy új, realista alternatívát ajánl, amelynek középpontjában a politikai közösségbeli tagság fogalma áll. A tanulmány mind módszertani megközelítésében, mind tartalmilag eltér a megszokott felfogásoktól és ennek köszönhetően képes megválaszolni néhány hagyományos ellenvetést a tagsági alapú politikai kötelezettség elméletekkel szemben (például azt, hogy a tagsági alapú elméletek nem tudják megmagyarázni a normatív különbséget a maffiatagok kötelezettségei és a politikai kötelezettségek között), megmutatva, hogy ezek miért nem hatásosak a cikkben felvázolt realista, tagsági alapú elmélettel szemben.

A kutatást az NKFIH FK_21 138367 Politikai normativitás projekt támogatta. A Társadalomtudományi Kutatóközpont támogatta a nyílt forrású finanszírozást.

A teljes, angol nyelvű tanulmány elolvasható és letölthető: Szűcs, Z.G. A Realist Membership Account of Political Obligation. Ethic Theory Moral Prac (2023). https://doi.org/10.1007/s10677-023-10372-6