A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent Kopasz Marianna, Bartus Tamás és Husz Ildikó „The role of the family’s ethnicity and correlates in social workers’ risk perceptions: Evidence from a vignette study in Hungary” című tanulmánya a Children and Youth Services Review című folyóiratban (Q1; IF: 2.4).
Intézetünk tudományos főmunkatársa a Budapesten, valamint Pakson kialakult politikai helyzet témakörében adott interjút a portálnak.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete pályázatot hirdet szakmai gyakorlatra BA és MA képzésben részt vevő hallgatók számára.
Megjelent Bartha Attila és Boda Zsolt " Tax Compliance Motivations During Corruption Scandals in a Fragile Democracy: A Before-and-After Study" című tanulmánya a Europe-Asia Studies folyóiratban (D1: History, Q1: Sociology and Political Science, IF: 1.2).
Megjelent Benedek István "Populist autocratization and populist electoral autocracies: towards a unified conceptual framework" című tanulmánya a Comparative European Politics című folyóiratban (Q1, IF: 2.6).
Megjelent Bíró-Nagy András és Szászi Áron „The roots of Euroscepticism: Affective, behavioural and cognitive anti-EU attitudes in Hungary” című tanulmánya a Sociology Compass című folyóiratban (Q1, IF=3,1).
A Routledge Kiadó gondozásában megjelent Valuch Tibor: Contemporary Hungarian Society - Social Changes in Hungary from Late State Socialism című monográfiája.
Megjelent Asante, G., Gajduschek, György és Bartha Attila "A social problem or a sacred promise? Explaining the mechanisms driving fee-free educational policy change in Ghana" című tanulmánya a Policy Studies című folyóiratban (Q1, IF: 2.2).
Megjelent Kopasz Marianna, Győri Ágnes, Husz Ildikó és Medgyesi Márton ’Does attending to extremely poor clients increase the burnout of social workers?’ című tanulmánya a European Journal of Social Work című folyóiratban.
Legfrissebb blogbejegyzések
A blogbejegyzés az alábbi folyóiratcikk összefoglalója:
Szabó, G., & Lipiński, A. (2024). Sympathy With Ukraine (Or Not So Much)! Emotion-Based Solidarity in the Political Communication of the Polish and Hungarian Prime Ministers. American Behavioral Scientist, 00027642241240357.
Elkészült a 2024-es Európai Parlamenti választásokhoz kapcsolódó EU&I 2024 elnevezésű - a firenzei European University Institute által koordinált, magyar oldalról többek között a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet közreműködésével elkészített -, a választók politikai tájékozódását segítő akadémiai projekt.
A 16−29 éves fiatalok 60 százaléka elégedetlen a demokrácia jelenlegi állapotával, de a fiatalok relatív többsége "pártoktól távolságot tartó".
A politikai kommunikáció és a médiakutatás affektív fordulata olyan kutatásoknak adott teret, melyek az érzelmek és a politika kapcsolatát vizsgálják. A morális érzelmek kutatásából, mint amilyen a szégyen is, korábban nem kapott helyet az érzelmi és a nyilvános lealacsonyítás és az ellenlépések kommunikatív komplexitásának vizsgálata.
Z-generáció, COVID-generáció, klímageneráció?
A magyar 16–29 évesek véleménye a generációs önbesorolásról
A jelenlegi blogbejegyzés az „Amerikai és magyar politikai fejlődés: összehasonlító elemzés” c. PTI projekt blogsorozatának a folytatása, amely a politikatudományi vizsgálatot egy történetibb szemszögből folytatja. Martin J. Sklar politológus a századfordulós (1900) amerikai társadalmat gazdasági szemszögből vizsgálja nagy hangsúlyt fektetve a korszakban kialakuló a vállalati-liberális-kapitalista termelési módra. A társadalmi jelenségek és a politikai fejlődés vizsgálata sok szemszögből lehetséges és szükséges én Sklar gazdasági megközelítését szeretném egy elméletibb kontextusba helyezni ebben a bejegyzésben, amely a társadalom és a korszakos fogalmi eszköztárak viszonyának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A korszak progresszivizmus, kapitalizmus, liberalizmus hármas fogalma így nem csak egy sajátos gazdasági jelenséget teremtett meg, hanem érintkezve a korszakban megjelenő társadalmi mozgalmakkal a modern amerikai demokrácia esszenciális jelentéstartalmát is megformálta, amely azóta is meghatározza az amerikai politika fejlődési útjait.
Minden harmadik fiatal eljátszott a külföldi letelepedés gondolatával. A magyar 16–29 évesek véleménye a Magyarországon kívüli tanulásról, munkáról és életről
Az MTA Nagykockázatú poszt-COVID kiemelt programok keretében 1000 fős reprezentatív online survey* készült a 16–29 éves magyar fiatalok körében. A kutatói team tagjai: Szabó Andrea (TK PTI), Nagy Ádám (Excenter), Fekete Mariann (SZTE), Böcskei Balázs (TK PTI).
2022 január óta számos, oktatással kapcsolatos tiltakozó akciót szerveztek Magyarországon. A tiltakozások intenzitása miatt az oktatásügyi tiltakozási hullám az elmúlt évek egyik legfontosabb politikai kollektív cselekvése lett. Kutatásunkkal arra kívánunk választ adni, hogyan vélekednek a pedagógusok a közoktatásban tapasztalt legfontosabb problémákról, valamint az oktatással összefüggő tiltakozásokról.
Ez a blogbejegyzés Lucian W. Pye és Sidney Verba Political Culture and Political Development (Politikai kultúra és politikai fejlődés) című 1965-ös könyvének feldolgozásán keresztül hivatott bemutatni a történeti szemléletű politikatudomány létjogosultságát. Ehhez a brit és az orosz (szovjet) esettanulmányi fejezeteket hívjuk segítségül annak érdekében, hogy jobban megérthessünk olyan eseményeket, mint a Brexit vagy a jelenleg folyó orosz-ukrán háború.