A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
MISZLIVETZ FERENC részvételével műhely-beszélgetést szervez a Délkelet-Európa Kutatóintézet Demokrácia és társadalom címmel. Témakörök: a demokrácia elmélete és gyakorlata, válságjelenségek és a bizonytalanság új korszaka, Európa halmozódó válságai, az európai paradoxon. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Helyszín: ELTE, BTK Központi olvasóterem (Múzeum krt. 6-8., Főépület, Fsz. 13.)
Időpont: június 19., szerda 16.30 óra
Meghívó és részletek »
Megjelent a Tarka ellenállás c. kötet (Krasztev Péter és Jon van Till szerk.) benne TÓTH ANDRÁS két tanulmánya: LMP – kísérlet a politikai tér újraalkotására és Jobbik – a radikális jobboldal térnyerése Magyar-országon.
A kötetről bővebben »
Megjelent BÍRÓ NAGY ANDRÁS, BOROS TAMÁS és VASALI ZOLTÁN a Jobbikot nemzetközi összehasonlításban vizsgáló More Radical than the Radicals: the Jobbik Party in International Comparison című tanulmánya az európai szélsőjobboldali trendeket feldolgozó Right-Wing Extremism in Europe c. kötetben (szerkesztette: Ralf Melzer és Sebastian Serafin). A berlini Friedrich Ebert Alapítvány a könyvet angol és német nyelven is kiadta. A teljes kötet letölthető angol nyelven »
Közép-Európa: együttműködés és versengés címmel 19. alkalommal rendezték meg az MPTT éves politológus vándorgyűlését, ahol az intézet számos kutatója is előadást tartott. A rendezvénynek ezúttal a kolzsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézete és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári kara adott helyet.
Részletek a kutatók előadásairól »
BARTHA ATTILA és TÓTH ANDRÁS 2013. június 4-5. között részt vesz Berlinben a Shifting to Post-Crisis Welfare States in Europe? Long and Short Term perspectives című konferencián, ahol a The Relationships between Trust, Legitimacy and the Welfare State workshop keretében Welfare Reforms in Low-Trust European Societies. How Transferable is the Nordic Model of Welfare State Adaptation? címmel tartanak előadást.
Az Agora-program soron következő eseményén MISZLIVETZ FERENC Bozóki Andrással és Scheiring Gáborral beszélget Naomi Klein: Sokkdoktrína c. könyvéről. A könyvbemutató szervezője az Akadémiai Kiadó és az MTA Könyvtár és Információs Központ.
Időpont: május 29. 16.00 óra
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, Konferenciaterem
Meghívó »
BÉKÉS CSABA meghívott előadóként részt vett a Varsóban 2013. május 16-18. között megrendezett The roots of the collapse of the Soviet Union and the Eastern Bloc - economic aspects nemzetközi konferencián. Előadásának címe: Hungary: a role model?
A konferencia szervezői: Ludwig Boltzmann Institute for Research on War-Consequences, Graz, University of Stefan Kardinal Wyszynski, Varsó, European Network Remembrance and Solidarity, Varsó.
BARTHA ATTILA 2013. május 20. és május 23. között részt vesz Torontóban az International Journal of Arts and Sciences American Canadian Conference for Academic Disciplines konferenciáján, ahol Explaining success and failure in welfare policy changes című tanulmányát mutatja be, illetve a Social Sciences and Humanities panel egyik szekcióját vezeti.
Megjelent a Studies in Political Science legújabb száma. A kiadvány BAYER JÓZSEF politikai kultúráról szóló írásait tartalmazza Studies in Political Culture/Studien zur politischen Kultur címmel.
Letöltés »
BARTHA ATTILA és TÓTH ANDRÁS részt vett a 9th International Conference on European Integration - New Challenges - EINCO 2013 konferencián Nagyváradon. A konferenciát a Nagyváradi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szervezte május 24-25. között. Bartha Attila Governance, Culture and Democracy címmel tartott előadást, Tóth András előadása The Hungarian Crisis - An Austrian School Explanation címet viselte.
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
