A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Ismét szakmai gyakorlatot hirdet a PTI, ezúttal a PVO-n!
Megjelent a Studies in Political Science legújabb kötete, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor tanulmányával!
Négyes könyvbemutató
Az MTA TK PTI január 29-én, csütörtökön 15 órától (I. kerület Országház utca 30., I. emelet PTI tanácsterem) minden érdeklődőt szeretettel vár az intézet négy kutatója által a közelmúltban megjelentett könyvek bemutatójára!
Horváth Péter: Pártok és koalíciók - Kormányalakítás Magyarországon 1990-2014. Gondolat Kiadó. - A könyvet Soós Gábor mutatja be
Sebők Miklós: Hatalom szabályok nélkül - Kormány és törvényhozás viszonya pénzügyi válság idején. Új Mandátum Kiadó. - A könyvet Boda Zsolt mutatja be
Szabó Gabriella: Kommunikáció és integráció. L'Harmattan. - A könyvet Szűcs Zoltán Gábor mutatja be
Tamás Veronika: Politikai élet a helyi önkormányzatokban. MTA TK. - A könyvet Dobos Gábor mutatja be
Már olvasható a 2014. december 16-i tüntetésről készült kutatásunkról szóló gyorsjelentés
Köszönjük a Tiltakozáskutatás 2014 kérdőív kitöltőinek! A kutatás lezárult.
Megjelent Szabó Márton két új könyve!
Róbert Péter munkatársunk Elizabeth Nelson Prize for the best paper from a society in transition presented at the annual conference díjat kapott!
2015. januártól ismét szakmai gyakorlati helyet hirdet a Politikatudományi Intézet!
Megjelent Szabó Gabriella Kommunikáció és integráció című könyve!
Legfrissebb blogbejegyzések
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?