A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A Politikatudományi Szemle 2015/2. száma
A Politikatudományi Szemle legfrissebb számában az Intézet számos munkatársának írása olvasható. Így például Sebők Miklós Kolnai-előadásának szerkesztett változata, Körösényi András és Patkós Veronika tanulmánya a politikai vezetésről, Kiss Balázsé a politikai identitásról, Bíró-Nagy András az Európai Parlamentről, Bartha Attila és Szabó Gabriella válasza Löffler Tibor kritikájára a büntetőjogi populizmus témájában.
OTKA eredmények
OTKA-támogatottak közé kerültek az intézet A realizmus paradoxonja és a Képviselői munka és választási eredmények című projektjei.
Két tudományos segédmunkatársi állást hirdet a PTI Radar kutatása
Soós Gábor Bolyai-plakettet kapott
Bolyai-plakettet kapott Soós Gábor.
Megjelent az Intersections második száma!
Megjelent az MTA TK angol nyelvű folyóiratának, az Intersectionsnek a második száma.
Megjelent Pócza Kálmán és John O'Sullivan közösen szerkesztett könyve, The Second Term of Viktor Orbán: Beyond Prejudice and Enthusiasm címmel.
Miért engedelmeskedünk a törvényeknek? (Rövidifilm a Fiducia projektről)
Mi a kapcsolat az intézményi bizalom és a jogkövető magatartás között? A linkre kattintva kattintva látható egy rövid összefoglaló a nemzetközi együttműködésben zajlott Fiducia projektről.
2015. május 19-én Hankiss Elemér Szimpóziumot rendeznek Kőszegen!
Jody Jensen és Miszlivetz Ferenc munkatársaink Transition World Konferencián vezetnek panelt.
Legfrissebb blogbejegyzések
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
