Az egész Európai Uniót megrengető migrációs válság a magyar belpolitikában és a nemzetközi kapcsolatokban is új helyzetet teremtett, és mindkét téren lehetőséget kínált a témát 2015 januárjától központi kérdésként kezelő Orbán Viktor miniszterelnöknek. A bevándorlást teljes mértékben elutasító álláspontjával és a téma kisajátításával újra növekedő pályára tudta állítani a Fidesz támogatottságát, míg a nemzetközi politikában újra tudta rajzolni a róla kialakult képet. A belpolitikai siker egyik okának az bizonyult, hogy az Orbán-kormány sikeresen tartotta fent a migrációs válság érzetét a 2018-as országgyűlési választás előtti három évben, ami annak fényében jelentős politikai kommunikációs eredménynek tekinthető, hogy a migráció közvetlen érzékelése két és fél éve megszűnt Magyarországon.
.jpg)
A bevándorlás kérdése nem akkor kezdett el fontos európai kérdéssé válni, amikor az Magyarországon is megjelent a közbeszédben: az EU egészét tekintve 2013-ban kezdett el felfelé indulni a probléma érzékelése. A 2013. október 3-án történt lampedusai hajótragédia, mely 360 halálos áldozatot követelt, a korszak egész Európát megrázó híre volt, aminek hatása a 2013. őszi Eurobarometer felmérésben már meg is mutatkozott, és ezt követően két évig folyamatosan emelkedett a bevándorlást kiemelt problémának látók aránya. Amikor 2015 elején Orbán Viktor a migrációról kezdett beszélni, a bevándorlás ügye már közel másfél éve egyre fontosabbá vált az európai állampolgárok számára, köszönhetően annak, hogy az Afrika és Dél-Európa közötti tengeri útvonalon korábban erősödött meg a migrációs nyomás, mint a Balkánon.
2014 őszén a magyarok még kevésbé tartották a legfontosabb ügyek egyikének a bevándorlást (18%), mint az uniós átlag (24%), ez azonban a kérdés hazai politikai berobbanását követően, 2015 tavaszától kezdve megfordult (1. táblázat). A bevándorlás európai fontosságának érzékelése 10 százalékponttal magasabb szinten tetőzött Magyarországon (68% 2015 őszén), mint az EU28 átlaga, és az is figyelemreméltó, hogy miközben a válság enyhülésével a bevándorlás jelentősége számottevő mértékben visszaesett – bár továbbra is a legfontosabb ügy maradt –, addig Magyarországon a téma fontossága jóval kevésbé vesztett az erejéből. A 2016. októberi kvótareferendum idején csaknem annyian tartották a két legfontosabb ügy egyikének a bevándorlást (65%), mint egy évvel korábban, amikor százezrek vonultak át az országon két hónap alatt. A 2018-as választások idejére is csak 56%-ra csökkent ez az arány Magyarországon, ami csaknem olyan magas arány, mint ami a teljes migrációs válság összeurópai csúcsértéke volt 2015 őszén. A terrorizmus kérdésére ugyanaz a trend igaz, mint a bevándorlásra: 2015 tavaszától kezdte a magyar társadalom fontosabb ügynek tekinteni, mint az európai átlag, és ez azóta is minden felmérésben így van.
1. táblázat A bevándorlás és a terrorizmus említése az EU előtt álló két legfontosabb ügy között, 2014–2018 (százalék)
|
|
Bevándorlás – Magyarország |
Bevándorlás – EU28 |
Terrorizmus – Magyarország |
Terrorizmus – EU28 |
|
2014. ősz |
18% |
24% |
7% |
11% |
|
2015. tavasz |
43% |
38% |
20% |
17% |
|
2015. ősz |
68% |
58% |
34% |
25% |
|
2016. tavasz |
67% |
48% |
47% |
39% |
|
2016. ősz |
65% |
45% |
40% |
32% |
|
2017. tavasz |
60% |
38% |
55% |
44% |
|
2017. ősz |
58% |
39% |
45% |
38% |
|
2018. tavasz |
56% |
38% |
38% |
29% |
Forrás: Eurobarometer 82–89. Eredeti kérdés: What do you think are the two most important issues facing the EU at the moment?
Meg kell természetesen különböztetni azt, hogy mit gondolnak egy tagállam állampolgárai az európai szintű kihívásokról, és mit tartanak súlyos problémának a saját országukban. E tekintetben még erőteljesebben kiderül az adatokból, hogy a bevándorlás és a terrorizmus kérdései 2015-ig gyakorlatilag nem létező ügyek voltak a magyar választók számára (2. táblázat). Az utolsó olyan Eurobarometer felmérésben (2014. ősz), amely még a magyar kormány migrációellenes kampányai megindulása előtt született, a válaszadók 3%-a említette a bevándorlást, és 1% a terrorizmust a két legfontosabb nemzeti szintű ügy között. Ugyanebben az időszakban az uniós átlag a bevándorlás esetében 18%, a terrorizmus terén 6% volt. A migráció 2015-ben valósággal berobbant a legfontosabb belföldi ügyek közé: tavasszal 13%, ősszel már 34% tartotta a két legfontosabb ügy egyikének. A kvótareferendum idejére ez mindössze 4 százalékponttal csökkent, holott addigra már egy éve nem volt tényleges átutazó migráció az országban. A 2018-as országgyűlési választásokig pedig végig magasabb szinten maradt a migráció fontosságának megítélése az ország területén, mint az uniós átlag, és kisebb is volt az ügy jelentőségének visszaesése, mint az EU28 átlagában. A terrorveszélyt ugyan rendre a bevándorláshoz kötötte állandosuló kampányában az Orbán-kormány, a terrorfenyegetettség érzése soha nem haladta meg az uniós átlagot, és egyszer sem ment 8% fölé azok aránya, akik ezt a legfontosabb belpolitikai kihívások egyikének gondolták.
2. táblázat A bevándorlás és a terrorizmus említése a két legfontosabb nemzeti szintű ügy között, 2014–2018 (százalék)
|
|
Bevándorlás – Magyarország |
Bevándorlás – EU28 |
Terrorizmus – Magyarország |
Terrorizmus – EU28 |
|
2014. ősz |
3% |
18% |
1% |
6% |
|
2015. tavasz |
13% |
23% |
2% |
7% |
|
2015. ősz |
34% |
36% |
8% |
11% |
|
2016. tavasz |
28% |
28% |
4% |
16% |
|
2016. ősz |
30% |
26% |
8% |
14% |
|
2017. tavasz |
27% |
22% |
7% |
19% |
|
2017. ősz |
28% |
22% |
7% |
16% |
|
2018. tavasz |
24% |
21% |
7% |
10% |
Forrás: Eurobarometer 82–89. Eredeti kérdés: What do you think are the two most important issues facing (OUR COUNTRY) at the moment?
A migráció jelentőségével kapcsolatos európai összehasonlító adatok alapján megállapítható, hogy a magyar kormány a téma Nyugat-Európa-szerte fontossá válásához képest később kapcsolt rá az ügyre, és a magyar választók is később kezdték el a migráció kérdését fontosnak tartani. Ez a magyarországi, belpolitikai problémaérzékelésre még inkább igaz, mint az európai szintű kihívások megítélésére. A bevándorlás ügyét a magyar társadalom azt követően is az uniós átlagnál fontosabb európai és nemzeti szintű problémának tartotta, miután megszűnt a Magyarországot érintő migráció, majd pedig európai szinten is enyhült a migrációs nyomás. A terrorizmus tekintetében ez csak az európai szintű problémák hazai megítélésére igaz: 2015. tavaszától kezdve Magyarországon minden felmérésben többen tartják az EU előtt álló két legfontosabb ügy egyikének, mint az EU28 átlagában. A terrorveszély azonban „csak” európai válságtünetté vált a magyarok szemében, közvetlen, nemzeti szintű veszélynek valójában soha nem tartották.
Összességében megállapítható, hogy az Orbán-kormány különösen eredményesnek tekinthető abban, hogy az európai válság hangulatát fent tudja tartani a magyar választók között. Az európai migrációs válság a magyar választók szemében sokkal kevésbé vesztett súlyosságából, mint ahogy az Európai Unióban általában vélekednek. A 2018-as országgyűlési választás idején már két éve elmondható volt, hogy nagyjából 20 százalékponttal többen tartották a migrációt az EU előtt álló két legfontosabb ügy egyikének, mint az uniós átlag.
___________________________________________________________
A témáról bővebben a 2018-as országgyűlési választást feldolgozó kötetben olvashat, amely Szabó Andrea és Böcskei Balázs szerkesztésében a Napvilág Kiadó és az MTA TK PTI gondozásában jelenik meg 2018 novemberében.
Kép forrása: Fotolia
Az írás a szerző véleményét tartalmazza és nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.