Az Intersections East European Journal of Society and Politics 2020 őszén megjelent különszámának szerzői változatos színtereken tárták fel az érzelemkutatás lehetőségeit az európai politikai kommunikáció kontextusában. A különböző tudományterületeket és sokszínű módszertani megközelítéseket magába foglaló különszám képet ad arról, hogy miképpen jelenhetnek politikusok és állampolgárok érzelmei az online és offline térben a nyelv, a képek és testbeszéd által közvetítve.
A különszámban megjelent első két cikk a 2019-es európai parlamenti választásokhoz köthető kampányokat vizsgálja; az első Cipruson < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/645> , a második pedig Litvániában < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/657> . A dolgozatokbanban felfedezhető megállapítás, hogy a kampányok elsősorban nem a választóktól viszonylag távoli Európai Uniós ügyekre fókuszáltak, hanem elsősorban belügyi kérdésekre vonatkoztak. Az érzelemkutatás tükrében ennek a jelentősége abban nyilvánulhat meg, hogy könnyebben lehet a választópolgárok érzelmeit közvetlenül érintő témák segítségével befolyásolni, mint a távolinak tűnő, az életükben napi szinten nem feltétlenül megjelenő EU-s témákkal.
A ciprusi választásokat tárgyaló tanulmány egyetlen személy, Niyazi Kızılyürek baloldali jelölt kampányára fókuszált. A szerző ötvenöt, a jelöltet népszerűsítő politikai hirdetést elemzett, amelybe videók, poszterek, a jelölt hivatalos Facebook és Instagram oldalára feltöltött anyagok, hirdetőtáblák és egy, a jelöltet bemutató brossúra tartozott. A korpuszt tartalomelemzés segítségével dolgozta fel a szerző, amely keretében mind a nyelvi, mind pedig a vizuális szempontokat figyelembe vette. Amint azt a cikk megjegyzi, az ilyen elemzés viszonylag szubjektív rálátást ad a vizsgált anyagra. Az eredmények azt mutatták, hogy szemben a globális trendnek számító politikai perszonalizációval, Kızılyürek kampánya nem a jelölt személyére, hanem az általa képviselt politikai álláspontokra fókuszált. A három nagyobb téma, amely a korpuszban megjelent a ciprusi törökök identitáskeresése, a jelölt újraegyesítésre és föderalizmusra vonatkozó elképzelései és a szigeten élők közötti béke biztosítása. A politikai hirdetések vizuális elemei pozitív hangnemet ütöttek meg: a bennük szereplő személyek boldogok és felszabadultak, meleg színek jellemzik a hirdetések megjelenését és a jelölt is vidáman jelenik meg. A kutatás kitér a hirdetésekben használt zenére is, amely az Európai Unió himnusza volt. A szerző szerint azért esett a választás az Örömódára, mint zenei aláfestésre, mert Kızılyürek kampánycsapata az európai ideákat – például szabadság, szolidaritás, béke – kívánta hangsúlyozni szemben a szavazókat jobban megosztó nemzeti himnusszal, amely azonos Görögország himnuszával. Összegezve, az érzelmek kifejezése szempontjából Kızılyürek kampánya főképp pozitív üzenetekkel próbált hatni a választókra, olyan érzelmeket közvetítve, mint boldogság és stabilitás.
A litvániai esettanulmány a 2019-es európai parlamenti választásokat több pártot vizsgálatával elemezte. Elsőként arra kerestek bizonyítékot a szerzők, hogy a választási kampányokban inkább az érzelmekre, mint az értelemre ható üzeneteket közvetítettek. A második megállapítás arra vonatkozott, hogy a pártok a kampány során inkább hazai témákra fókuszáltak, amelyekkel kapcsolatban félelmet, szorongást, de akár reményt is próbáltak kelteni a választókban. Végül a kutatás arra próbált rávilágítani, hogy mennyiben befolyásolták a választási eredményeket a politikus karizmáját és az érzelmek kifejezését hangsúlyozó perszonalizációs stratégiák. A vizsgált korpusz a nyomtatott és a digitális térre is kiterjedt: egyfelől az újságokban megjelent fizetett cikkeket és hirdetéseket, másfelől pedig a politikai csoportok és képviselőik Facebook posztjait tartalmazta. Az adatokat Laswell ismert tömegkommunikációs modellje alapján dolgozták fel, azaz vizsgálták, hogy ki, kinek és mit mondott, milyen csatornán keresztül, illetve, hogy a mondandójával milyen hatást ért el. Az eredmények szerint a „hagyományos értékrend” és az erősebb nemzeti identitás érzelemgazdag hívószavak voltak. A második kérdésre válaszolva, valóban a litván problémák kerültek előtérbe, szemben az EU-t érintő ügyekkel. A perszonalizált, személyes karizmára épülő kampányok ugyanakkor nem minden esetben hoztak választási sikert.
A harmadik kutatás < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/642> az etnográfia keretein belül végzett interjúk segítségével tárta fel, hogy a lengyelországi Podhale régióban vizsgált vidéki közösségek tagjain milyen verbális és nem-verbális jeleken keresztül vizsgálható az egy-egy politikai témához kötődő érzelmek kifejezése. Az interjúk piacokon, szomszédságokban készültek, így nem csupán egy-egy résztvevőre fókuszáltak, hanem teret engedtek akár 2-4 résztvevő együttes vizsgálatának is. Az ilyen jellegű interakciók feldolgozása előnyös lehet az érzelmek felfedése során, hiszen az egyes résztvevők különböző élményei és véleményei hangzanak el és ütköznek meg, amely elősegítheti az érzelemgazdag kommunikáció létrejöttét. A kutatás során különböző globális és lokális témák kerültek előtérbe, amelyek különösen heves reakciókat váltottak ki. Tágabb értelemben szó esett többek között a privatizációról, a médiáról, mint a manipuláció eszközéről; lokális vonatkozásban pedig a hely cipőgyár felszámolásához köthetők erős érzelmi reakciók. A szerző szerint a résztvevők nyelvhasználatát tekintve a vulgáris nyelvhasználat és az irónia jellemezte a politikai témák tárgyalását. A testbeszédet illetően pedig a haragos, elvörösödött arcokat és felemelt, kiabáló hangokat figyelt meg. A szerző kettős funkciót tulajdonít az érzelmeknek: egyfelől összekovácsolják a közösség azon tagjait, akik hasonlóan vélekednek az érzelemtelített témákról, másfelől viszont éles határvonalat húznak a különböző nézetű lakosok között. A témákhoz kötődő heves és elsősorban negatív érzelmek a helyiek normatív értékítéletéhez köthetők: a vizsgált vidéki kontextusban a politikai érzelemnyilvánítás kevésbé udvarias formát ölt, amelyet a résztvevők heves reakciói, olykor káromkodása példáz. A politikai pártok az érzelmek ilyen fajta durva és udvariatlan kinyilvánítását könnyen előnyükre fordíthatják, például annak propagálásával, hogy leszámolnak a politikailag korrekt kommunikációval.
A különszám utolsó dolgozata az online és offline politikai részvétel közötti kapcsolatot elemzi. < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/649 > A szerzők feltételezése szerint ugyan az eddigi kutatások nem adtak egyértelmű választ arra, hogy a közösségi média használata milyen kapcsolatban áll a választók politikai tevékenységére, mint például a tüntetéseken való megjelenésre, az empirikus adatok szintetizálása arra utal, hogy az online politikai aktivitás szignifikánsan befolyásolja a politikai cselekvést. A kutatás során a Bayesiánus statisztika segítségével 14 tudományos írásmű 17 modelljének eredményeit vetették össze. A módszertan lényege, hogy a tanulmányokat az alkalmazott módszertan és adatgyűjtés részleteit figyelmen kívül hagyva tudja összevetni. A kutatás ugyan nem közvetlenül az érzelmek feltérképezéséhez járul hozzá, mégis informálja az érzelemkutatás területét vizsgálókat: az online térben megjelenő kommunikációs stratégiák – köztük az érzelemtelített kommunikáció – nem következmény nélküli az offline kontextusban sem, így a közösségi médiumokon megjelenő tartalmak érzelemszempontú vizsgálata a politikai kommunikáció emocionalizálódása szempontból kulcsfontosságú feladat.
A megjelent tanulmányok mellett a különszám három könyvet szemléz, amelyek a közép- és kelet-európai kampánytechnikákról < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/668 >, az érzelmekről a média és a politika tükrében < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/676> és a politikában is megfigyelhető modortalan < https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/article/view/740> kommunikációról szólnak.
A Passionate Europe. An expressive turn in European parliamentary election campaign communication and media discourses címet viselő különszámban megjelent kutatások számos különböző módszertant – interjúkat, tartalomelemzést és vizuális elemzést – felvillantva betekintést nyújtanak az európai politikai kommunikáció érzelmi kifejezésmódjaiba. Azonban sok feladat hárul még a kutatókra a politika és érzelmek kapcsolatának feltérképezésében. A tanulmányok a politikai kampányok érzelmekre ható mivoltának számos aspektusát tárgyalták, az egyes érzelmeket közvetítő nyelvi elemeket – szavakat, kifejezéseket – kevéssé határozták meg explicit módon. A dolgozatokból tehát kevésbé válik egyértelművé, hogy pontosan milyen megnyilatkozásokat kötöttek a szerzők az olyan érzelmekhez, mint például szorongás, félelem vagy öröm. Az érzelmek nem-verbális kifejezését illetően is számos további kutatási lehetőség nyílt meg: a választói oldal mellett a politikusok gesztusait, testbeszédét is érdemes elemezni a tőlük elhangzott beszédek mellett. A különszámban megjelent, kvalitatív elemzéseket tartalmazó dolgozatok erénye, hogy nem törekednek általánosításra és az egyes országok szociokulturális hátterébe ágyazva vonnak le következtetéseket. Végezetül fontos új perspektíva nyílt az online kommunikációt illetően, amelynek tényleges hatása van a politikai cselekvésre, ezáltal az itt megjelenő érzelemtelített tartalmak szisztematikus vizsgálata kulcsfontosságú az érzelmek és a politikai kommunikáció jövőbeli vizsgálata során.
A különszám a NKFIH_FK 131990 témaszámú kutatás keretei között jött létre. Kutatásvezető: Szabó Gabriella.