Ugyan az európai társadalmakra az jellemző, hogy egyre kevesebben tagjai pártoknak és a választásokon való részvétel is hanyatlik, Patkós és Farkas kutatásából láthatjuk, hogy a pártos kötődés továbbra is meghatározza az európaiak életét, sőt mi több, komoly hatással van az emberek érzelmi világára, valamint arra is, hogy hogyan dolgozzák fel az állampolgárok az őket érő politikai információkat. A pártosság egy lencseként funkcionál az embereknél, amelyen keresztül szemlélik a politikai történéseket, és nagymértékben meghatározó arra nézve is, hogy mennyire vagyunk boldogok.
Patkós és Farkas egy korábbi kutatásukban már megfigyelték, hogy a magyar választók körében például 2002 és 2010 között nőtt a boldogságszintbéli különbség az ellenzéki szavazók és a kormánypártiak között. Erre az időszakra egy növekvő pártos polarizáció is jellemző, így Patkós és Farkas arra következtetésre jutottak, hogy a boldogságszintbéli különbség és a pártosság között összefüggés lehet. A korábbi kutatások fényében, tekintettel arra is, hogy a pártosság nem minden állampolgárnál ugyanannyira erőteljes - sőt vannak, akik függetlennek vallják magukat -, Patkós és Farkas úgy gondolják, az, hogy a pártosság mennyire meghatározó az ember világlátásában és érzelmi világában, függ attól, hogy mennyire erőteljesen kötődik valaki egy párthoz.
Patkós és Farkas új kutatása 30 európai országban felvett adatok alapján támasztja alá a szerzők azon feltételezését, hogy a boldogságszint és a párthoz való kötődés összefüggésben állnak. A kormánypártiak körében az egész kormányzati ciklus alatt megfigyelhető egy hosszútávú ’boldogság-effektus’: a kormánypártiak boldogságszintje az egész ciklusban magasabb. Ráadásul Patkós és Farkas azon feltételezése is beigazolódott, hogy a boldogságra gyakorolt pozitív hatás mértéke függ a párthoz való kötődés erőteljességétől. Vagyis akiknél a párttal való azonosulás kevésbé erőteljes, azoknál a kormánypárttal való azonosulásuk kevésbé befolyásolja a boldogságukat, mint azoknál, akiknél a párttal való azonosulás erőteljes. A boldogságukat tekintve nincs számottevő különbség azon kormánypárti vagy ellenzéki szavazók között, akik nem érzik igazán közel magukat az általuk támogatott párthoz. Mindeközben minél közelebb érzi magát a válaszadó a kormányon lévőkhöz, annál boldogabb egy hozzá más tekintetben hasonló ellenzéki szavazóval összehasonlítva.
További megerősítést ad a pártosság fontosságát hangsúlyozó magyarázatoknak az, hogy Patkós és Farkas nem találtak bizonyítékot arra, hogy azok, akik ideológiailag közelebb állnak a kormányon lévőkhöz, jelentősen boldogabbak lennének. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárttal azonosulók megnövekedett boldogságszintjére a magyarázat nem az ideológiai közelségben keresendő, vagyis a boldogságszint növekedése a kormánypártiaknál nem abból fakad, hogy a saját maguk által preferált szakpolitikát látják érvényesülni. Úgy tűnik, az emberek boldogságszintje azért nő, amikor az általuk kedvelt párt kormányoz, mert a pártot sajátjuknak tekintik.
Ezeknek a megfigyeléseknek érdekes következményei lehetnek a hatalom elszámoltathatóságára nézve is. Ha az emberek szimplán azért boldogabbak, mikor az ő pártjuk kormányoz, mert a pártot a sajátjuknak tekintik, megkérdőjelezhető, hogy az állampolgárok mennyire képesek a politikai hatalom kérdőre vonására és elszámoltatására. Korábbi kutatások bizonyítékot találtak arra, hogy az emberek általában kevésbé tartják nagy horderejűnek azokat a korrupciós ügyeket, amelyek a saját maguk által preferált párthoz köthetők. Hasonlóan, az állampolgárok kevesebb korrupciót látnak maguk körül, jobban bíznak a kormányban és elégedettebbek a demokrácia és a politikai intézmények működésével, ha az általuk kedvelt párt van kormányon, vagyis a pártosság befolyásolja, hogy az emberek hogyan dolgozzák fel a politikai szférát érintő információkat. Jogosan lehet feltételezni tehát, hogy a politikai hatalom elszámoltathatósága úgy csökken, ahogy a boldogságszintek közötti különbség nő a két oldal között.
Veronika Patkós & Eszter Farkas (2020) Wearing rose-coloured glasses. The happiness effect of party attachments in Europe, Journal of Contemporary European Studies, 28:4, 556-569, DOI: 10.1080/14782804.2020.1801395
Szabó Júlia Lilián - kommunikációs asszisztens