A ’Betekintés a politikatudományi kutatásainkba: korrupció, Trump és tüntetések’ esemény első előadója, Barczikay Tamás azt a kérdést járta körül, hogy a főbb online ellenzéki sajtóhírekben (444.hu, Index.hu és HVG.hu) riportált, kormánypártokhoz köthető korrupciós esetekről való híradás mennyisége befolyásolja-e a választópolgárok politikai preferenciáit. Barczikay arról számolt be, hogy a kutatótársaival folytatott statisztikai vizsgálatok eredményei alapján a választók politikai preferenciáira nincs különösebb hatással, ha nagy mennyiségben jelennek meg korrupciós hírek a médiában.
Szabó Lilla Petronella, az esemény második előadója az USA 2020-as elnökválasztási kampányait vizsgálta. A többek között metaforáiról elhíresült Donald Trump 2020-ban ismét indult a választásokon és kampányában újabb metaforákkal bővítette tárházát. Szabó Lilla Petronella ezeket a szóképeket elemezte és bontotta ki a hallgatók számára. Az előadásból megtudhattuk többek közt, hogy Donald Trump idei kedvenc metaforáiban a politika, az elnökválasztás, mint háború jelentek meg, míg a menekültekre természeti katasztrófaként hivatkozott.
Az eseményt záró előadó, Susánszky Pál az európai lakosok tüntetési aktivitását elemezte. Az előadásból kiderült, hogy a tüntetési kedv Franciaországban a második legmagasabb Európában, míg Magyarországon jóval alacsonyabb. Az állampolgárok elégedetlenségi szintje (tolóerő) azonban Magyarországon is magas, sőt sok esetben magasabb, mint például Franciaországban, az elégedetlenség tehát önmagában nem magyarázza a tüntetési aktivitást. Úgy tűnik, Magyarországon a mobilizáció (huzóerő) kevésbé hatékony. Ez alól kivételt élveznek az egyetemisták, akik körében az egyébként is magasabb mobilizációs potenciál kevésbé marad kihasználatlanul.
A ’Tanulhat-e a politikatudomány a filmekből, és ha igen, mit?’ című előadássorozat konklúziója elsősorban, hogy a politikatudomány igenis tanulhat a filmekből. Hogy miket tanulhat, öt előadó és a moderátor Gelencsér Gábor filmesztéta perspektíváján keresztül ismerhették meg a résztvevők.
Tóth Csaba kiemelte, hogy a járvány kiszámíthatatlan időszakában a disztópikus tudományos-fantasztikus filmek talán nem várt eligazodási pontot jelenthetnek, hiszen ezek a filmek olyan világokat jelenítenek meg, amelyekben a kiszámíthatatlan állapot, mint norma szerepel. Igaz ritkán, de a járvány maga is szerepel disztópikus filmekben. Ezen filmek készítői számos következtetéssel szolgának korunk politikájára nézve is.
A science fiction műfaj egyéb tanulságokkal is szolgál a politikai és társadalmi kérdések iránt érdeklődőknek. Vancsó Éva a Star Trek televíziós sorozat példáján keresztül mutatta meg, hogy a női nemi szerepek változását milyen módon tükrözheti a sci-fi. Előadásából kiderült, hogy a televíziós sci-fi nem csak tükrözi egy adott korszak politikai és társadalmi jellemzőit, hanem, ahogy ez a Star Trek fiktív jövőbeli világánál történt, a megjelenített fiktív jövő a valós jelen és jövő társadalmi változásaihoz is hozzájárulhat.
Mikecz Dániel Todd Philips, 2019-es Joker című filmjét helyezte új perspektívába. Az előadásban a film Joaquin Phoenix által alakított címszereplője, mint mozgalmi vezető jelenik meg. A mozgalom, amelynek vezetője a szóban forgó karakter, Arthur Flack, a Gotham City elitje ellen erőszakosan fellépő csoportosulás. A mozgalomkutatás szakirodalma nyomán Mikecz Dániel bemutatta azokat a társadalmi feszültségeket, amelyek Gotham City felkeléséhez és a mozgalom kialakulásához vezettek, valamint a mozgalom vezetőjének személyiségjegyeit.
Metz Rudolf előadásából az derült ki, hogy nem csak a mozgalomkutatás, hanem a vezetéskutatás szakirodalma is izgalmas kísérő lehet a filmekhez. Ez a szakirodalom implicit elméleteknek nevezi azon elgondolások összességét, amelyek alapján az egyének meghatározzák, ki számít jó vezetőnek, vagy mi számít jó vezetésnek. Az implicit elméletek egyfajta kognitív szűrőként funkcionálnak az állampolgárok fejében, melyeken keresztül érzékelik, értelmezik és értékelik a politikusok cselekvését és a politikai történéseket. A filmek gyakran pontosan ezeket az érzéseket és gondolatokat jelenítik meg, illetve befolyásolhatják is azokat.
A filmek és sorozatok gyakran a társadalmi önismeret szempontjából is fontosak. Csizmadia Ervin egy dán politikai tv-sorozat, a Borgen példáján azt mutatta meg, hogy kapcsolat van a politikai témájú filmek és a demokratikus működés között. Csizmadia Ervin amellett érvelt, hogy a demokrácia minőségi funkcionálása nem csak az intézmények helyénvaló működésén alapul, hanem például azon is, hogy a filmek, mint közvetítő intézmények olyan állampolgári magatartásokat mutatnak-e be, amelyekre a demokratikus működésnek szüksége van, ezzel is erősítve azt.
Szabó Júlia Lilián, kommunikációs asszisztens írása