Burai Krisztina (kutatási asszisztens) blogbejegyzése
A szerzők tanulmányukban amellett érvelnek, hogy az udvariatlanság mára nemcsak egy marginális kisebbség kommunikációjának jellemzője, hanem az online diskurzus bevett gyakorlata. Ennek fényében az obszcenitást, a gúnyneveket és a sértő kifejezéseket nem önmagukban álló normasértésekként vizsgálják: kutatásuk a platform, a kommunikációs helyzet, az interakciók és az időbeliség hatásait is figyelembe veszi.
A platform általi meghatározottság vizsgálatához a legnagyobb hírportálok saját fórumainak és Facebook oldalainak hozzászólásait hasonlítottak össze, ez alapján pedig azt találták, hogy a sajtótermékek oldalain magasabb a sértő megjegyzések aránya. Ennek okaként az anonimitást azonosítják, támaszkodva a számítógép közvetítette kommunikáció szakirodalmának eredményeire, mely szerint az online tér által biztosított rejtettség növeli a szabadosság vagy az agresszió nyílt kifejezésére való hajlandóságot. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a közösségi felületek hozzászólásaiban is gyakoriak a sértő elemek, az anonimitás hiánya tehát nem jelenti ennek automatikus eltűnését.
Az eredmények megmutatták, hogy a vizsgált mintából minden harmadik hozzászólás tartalmaz legalább egyet az udvariatlansági elemek közül. Felmerül a kérdés, hogy ez a magas arány a teljes hazai online diskurzust jellemzi-e, vagy csak a politikai kommunikáció velejárója. Ennek megválaszolására a szerzők létrehoztak egy második korpuszt, amely az üzleti élethez kapcsolódó, telekommunikációs cégekről szóló hozzászólásokat tartalmazza. Az összehasonlítás megmutatta, a politikai témákat tárgyaló hozzászólásokban jóval gyakoribb a modortalanság, amely a téma iránti intenzív érzelmi elköteleződésből fakadhat.
A választások közeledtével a felfokozott érzelmi állapot és a növekvő politika iránti érdeklődés miatt azt feltételezhetnénk, hogy a sértő kommentek gyakoribbá válnak, ugyanakkor az eddigi kutatások eredményei a vizsgált időszakok rövidsége miatt erről kevésbé tudtak pontos képet adni. Szabó és munkatársai a 2017 és 2019 időszak hozzászólásait vizsgálták, amely viszont lehetőséget ad az országgyűlési, az Európai Parlamenti és az önkormányzati választások adatainak elemzésére, és azok összevetésére a köztes időszakok eredményeivel. Az adatok alapján azonban úgy tűnik, az időtényező kevéssé befolyásolja az udvariatlanság megjelenésének gyakoriságát: a parlamenti választás idején alacsonyabb volt a legalább egy sértő elemet tartalmazó bejegyzések száma, a helyi szintű választás idején kismértékű növekedés volt megfigyelhető, az EP voksolás adatai pedig nem hoztak szignifikáns eredményt. Ezekre az eredményekre ugyanakkor hatása lehet a választások idején felerősödő moderációs törekvéseknek.
A tanulmány elsőként vizsgálta a modortalanságot az interakciók szemszögéből. Ehhez a szerzők az adott hozzászólást megelőző öt komment udvariatlansági szintjét azonosították. Az elemzés megmutatta, hogy amennyiben a diskurzus sértő elemeket tartalmaz, úgy a következő hozzászólás nagyobb eséllyel lesz szintén modortalan. Az udvariatlanság tehát udvariatlanságot szül, és bár olykor ez az ördögi kör megtörik, az látható, hogy a kommunikációs környezet jelentős hatással van a szereplők kommunikációjára, ezen belül is a sértő elemek alkalmazására.
A szerzők leszögezik, annak ellenére, hogy a normatív olvasattól eltérően értelmezik az udvariatlanságot, nem állítják, hogy az soha nem jelent normasértést. A modortalanság ugyanis gyakran jár együtt fenyegetésekkel vagy kisebbségek elleni gyűlöletbeszéddel. Ennek értelmében fontos különbséget tennünk az udvariatlanság és a kiszolgáltatott közösségek elleni támadások között.
Az eredmények tehát megmutatták, hogy az udvariatlan kommentek gyakoriságát erősen meghatározza nemcsak a beszélgetés témája, de a platform és a többi hozzászólás milyensége is, míg az időtényező kevésbé meghatározó. A szerzők megjegyzik, a felhasználók motivációiról továbbra is kevesebbet tudunk, így ilyen irányú kutatásra bíztatnak, lehetséges magyarázatként megemlítve a ventilálás jelenségét, azaz hogy a felhasználók a felgyülemlett feszültséget trágár kommentek írásával vezetik le az online felületeken.
A tanulmány hátteréül szolgáló kutatást az NKFIH_FK 131990 és NKFIH FK-128981 témaszámú projektek támogatták.
Szabó Gabriella & Kmetty Zoltán & K. Molnár Emese (2021): Politics and Incivility in the Online Comments: What is Beyond the Norm-Violation Approach? IN International Journal of Communication 15(2021), 1659–1684