A Kutatási minták a kommunikációban (2009-2019): A női reprezentáció és a publikálás hatékonyságának tesztelése a legtöbb hivatkozott tudóson keresztül és az egész területről (Research Patterns in Communication (2009-2019): Testing Female Representation and Publication Efficiency, within Most Cited Scholars and across the Field) című kutatás eredményeit ismertette Manuel Goyanes, a spanyol Carlos III Egyetem képviseletében.
A tudományos életben tapasztalható egyenlőtlenségek jelentősek, tartósak, és széles körű tudományos vizsgálatok egyre inkább a középpontba helyezik. A Matilda és Matthew-effektusok koncepciójára támaszkodva a Goyanes által bemutatott tanulmány összehasonlítja a női tudósok vezető szerzőinek fejlődését, az egy cikkre jutó szerzők számának növekedését, valamint a legtöbbet idézett tudósok produktív stratégiáit az elmúlt évtizedben, a közleményben szereplő reprezentatív mintával szemben.
Az eredmények azt mutatják, hogy a vezető női szerzők továbbra is szisztematikus hátrányt szenvednek el. Egy évtized leforgása alatt lényegesen több a vezető női szerző a területen, de arányuk a legtöbbet idézett tudósok között még így sem kristályosodott ki, ezért bevezették az általunk eddig látens Matilda-effektust. Ugyanígy az egy közleményre jutó szerzők száma is jelentősen nőtt a területen, de nem a legtöbbet idézett tudósok között, akik viszont a szakterületi átlagnál lényegesen több cikket publikáltak 2009-ben és 2019-ben is.
Ám nem csak a produktivitással kapcsolatos szakadék nőtt meg jelentősen a legtöbbet idézett tudósok és a szakterület között ebben az évtizedben, hanem állandósította a gazdag egyre csak gazdagabb lesz hatást. Végezetül ezeknek az eredményeknek az elméleti vonatkozásait és a jövőbeli tanulmányokra vonatkozó javaslatait tárgyalták meg a konferencia során.