A kutatás rövid neve

A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA

A kutatás teljes neve

A gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban, 1994-2004

A kutatás rövid leírása

A kutatás egyfelől azt vizsgálja, hogy milyen jelentéseket vett fel, illetve milyen témakonstrukciókhoz kapcsolódott a gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban a megjelenését követő tíz év során. Másfelől arra keres választ, hogy maguk a vitafolyamatok milyen szerepet játszottak, milyen funkciókkal bírtak a hazai közéletben.

A kutatás időtartama

2007-2013

Jellege

Doktori értekezés témáját képező egyéni kutatás

Minőségbiztosítás

Konferencia-előadások, publikációk referált folyóiratokban, kutatóhelyi vita

Projektvezető

Dr. Szabó Márton (doktori témavezető)

Kutatásvezető

Pál Gábor

Részt vevő kutató

Pál Gábor

Kapcsolat

Pál Gábor pal.gabor@tk.mta.hu

A kutatás leírása

A lezárásához közelítő kutatás a gyűlöletbeszéd fogalma körül kialakult politikai viták első évtizedét, a kifejezés tulajdonképpeni megjelenésének, meggyökeresedésének és kulcsfogalommá válásának időszakát vette górcső alá. A vizsgálat a diszkurzív politikatudomány elméleti szempontjai és módszertani elvei alapján közelített a témához. A kutatás során készült elemzések – elsősorban, de nem kizárólag – szövegek interpretatív analízisére támaszkodva, egy nem túl szoros narratív keretbe illesztve tárgyalják a 1994 és 2004 közti időszakban lezajlott politikai folyamatokat. A vizsgálat az egyes résztémákhoz kapcsolódva több kutatási modult foglalt magában. Az első modul az 1994 és 2000 közötti periódussal, azaz az adaptáció, az alaktani megszilárdulás, a tapogatózás és tesztelés fázisával foglalkozott. Az idevágó vizsgálatok feltárták, hogy a fogalom a hate speech terminus tükörfordításaként először a kilencvenes évek derekán bukkant fel a szaktudományos és értelmiségi diskurzusban, és az ezredforduló táján vált a publicisztikai és politikusi szóhasználat részévé. A második modul a 2001 és 2004 közé eső időszakot vizsgálta, amely a kiszélesedett megszólalói kör részvételével fellángoló közéleti viták, a fogalom drámai jelentőségnövekedését hozó „berobbanás” fázisa. Az ezzel az időszakkal foglalkozó elemzések a kategória körül felkavarodó politikai viták több, egymást követő hullámát mutatják be, konkrét esetekre, és az azok kapcsán megjelenő értelmezésekre fókuszálva. A vizsgálat ezen modulja emellett igyekezett kontextualizálni az egyes polémiákat; egyrészt jelezni azt az általános politikai közeget, amelyben a viták kibontakoztak, másrészt vázolni a gyűlöletbeszéd-viták szerepét a magyar politikai élet alakulásában. A kutatás harmadik moduljának célja az előző két kutatási résztéma vizsgálatának kiegészítése és elmélyítése, a polémiák szemantikai mélystruktúrájának feltárása volt. Ezen modul egyrészt a fogalomhasználat legfontosabb jelentésmezőit, másrészt a gyűlöletbeszéd jelenségkörének metaforizációját térképezte fel, harmadrészt pedig a gyűlöletbeszéd-viták szerepének, funkcióinak, illetve a politikai cselekvéssel való összefüggéseinek számba vételére törekedett.