Sebők Miklós a Het Financieele Dagblad-ban értékelte az Orbán-kormány multikkal kapcsolatos gazdaságpolitikai döntéseit.

A TK Politikatudományi Intézete által kiírt alkotói pályázat 2021-es év első félévének nyertesei Virág Ágnes (Eszterházy Károly Egyetem) „Emotional Parliamentary Lions: Evaluative Metonymy Complexes in Editorial Cartoons” témában (konzulens: Bene Márton), valamint Hadászi Szabolcs (Corvinus Egyetem) „A szavazás és a bizalom kapcsolata Magyarországon” témában (konzulens: Boda Zsolt)

A Cold War History Research Center (www.coldwar.hu) angol nyelvű online nemzetközi diákkonferenciát rendez a hidegháború témakörében 2021. június 1-2. között. Jelentkezési határidő: 2021. április 30. A Felhívás szövegét lásd ITT

"Milyen rezsimet épített ki Magyarországon Orbán Viktor? Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila politológusok új megközelítését javasolják a jelenlegi magyarországi politikai rendszernek, amit plebiszciter vezérdemokráciaként jellemeznek. Körösényi András fejtette ki a Pozsonyi podcast új adásában, mit is jelent ez."

A European Consortium for Political Research (ECPR) Standing Group on Parliaments irányítóbizottságának tagjává választották Papp Zsófiát, a PTI kutatóját.

Megjelent Szűcs Zoltán Gábor 'Tacitus on Political Failure: A Realist Interpretation' című tanulmánya a European Legacy című folyóiratban. 

Sebők Miklós a 444.hu-nak értékelte a Biden-kormány társasági adózással kapcsolatos terveit.

Megjelent Sebők Miklós, Kristin Makszin és Jasper Simons ‘Mission adapted: the hidden role of governors in shaping central bank operating missions in Hungary’ című tanulmánya az East European Politics folyóiratban. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába elterjedt manapság a független központi bank paradigmája, a központi bankok ‘működő’ – de facto - missziói még mindig jelentős eltéréseket mutatnak. A szerzők ismertetik konceptuális újításukat, a központi bank működő missziójának (operating mission) fogalmát, mely segítségével a Magyar Nemzeti Bank missziójában végbemenő változásokat vizsgálják a rendszerváltástól napjainkig. A szerzők eredményei azt mutatják, egy domináns nemzetközi normák ellenére, a központi banki vezetőknek meglehetősen nagy tere van saját elképzeléseik alapján alakítani a szakpolitikát.

Megjelent Boda Zsolt ’Polarization and the disintegration of the polity. Reflections on populism and the future of liberal democracies’ (Polarizáció és a politikai közösség dezintegrációja. Gondolatok a populizmusról és a liberális demokrácia jövőjéről) című esszéje a Magyarországi Európa Társaság (MET) honlapján.

Felhívás A 2020. év kétségkívül a COVID-19 járványról szólt. A pandémia érintette a társdalom minden rétegét, alapvetően változtatta meg nem csak a mindennapokat, hanem a politika, az intézmények, a kormányzás és a kommunikáció működését is. A világjárvány kihívásai és a nyomában megszülető politikai döntések azt az érzést keltik, hogy visszavonhatatlanul valamilyen választóvonalhoz érkeztünk, és valami radikálisan újnak kell következnie. A mai kor jellemző értelmezése ennek megfelelően a válság, amely eredeti görög értelmében is azt a helyzetet jelölte, amikor az alternatívák kiéleződnek, a korábbi állapot már nem fenntartható, így vagy úgy el kell dőlnie a kérdéseknek. A mai válság sajátossága, hogy az élet minden területén érezteti hatását, ezért következményeit általános összefüggéseiben kell újragondolni.