A kutatás rövid neve

KONFLIKTUSKUTATÁS

A kutatás teljes neve

Generációs törésvonalak és konfliktusok a politikai mezőben

A kutatás rövid leírása

A fiatal és idős korosztályok közötti szocializációs, életstílus-beli és érdekellentétek meghatározó módon alakították a politikai szereplők nyilvános küzdelmeit és konfliktusait Magyarországon és más demokráciákban is. Mindazonáltal a fiatalok és idősek közti ellentétek sokféleképp csatornázódhatnak a demokratikus politika konfliktusos rendszerébe. A kutatás célja, hogy feltárja azon feltételeket, melyek mentén a generációs konfliktusok a korosztályok közötti valós ellentéteket pontosan kifejezve és a demokratikus megoldás lehetőségét fenntartva artikulálódhatnak a politikai térben.

A kutatás időtartama

2012-től folyamatos

A kutatás jellege

Egyéni

Minőségbiztosítás

„A társadalmi öregedés politikatudománya. Politikai konfliktusok generációs metszetben” című program Programtanácsa és az MTA TK Politikatudományi Intézet nyilvánossága

Projektvezető

Kiss Balázs

Kutatásvezető

Kiss Balázs

Kapcsolat

Kiss Balázs (kiss.balazs@tk.mta.hu)

Leírás

A közbeszédben már ma is gyakran hallhatjuk azt a vélekedést, mely szerint az időskori ellátó rendszerek elkerülhetetlen reformját éppen a választásokon nagy számban résztvevő idősek ellenállása fogja megbuktatni. Egyesek „nyugdíjas-demokráciáról” beszélnek: szerintük a nyugdíjasok túszul ejtik és ezzel folyamatos lecsúszásra ítélik a jóléti demokráciákat. A „generációk háborúja” ezért sokak szerint elkerülhetetlen.
E félelmek megfogalmazói jogosan érzékelik, hogy a mai politikai rendszer korlátozottan alkalmas a jóléti állam fenntarthatósági problémáinak kezelésére. Ez azonban nem kell, hogy “háborúhoz” vezessen. A potenciális társadalmi és gazdasági konfliktusok kimenetelét alapjaiban határozza meg, hogy azok milyen módon csatornázódnak be a politikai akaratformálás és hatalomgyakorlás intézményrendszerébe. Hogy a (ma még inkább látens) generációs konfliktusokból háború lesz, reform, vagy hosszan tartó paralízis, hogy a privilegizált társadalmi csoportok kiváltságai jutnak-e érvényre vagy egy új társadalmi szerződés születik a fenntartható jövőről – mindez meghatározó mértékben függ a politikai rendszer  adaptációs képességétől (racionalitásától, demokratizmusától, döntésképességétől).
Az elöregedés kihívásait a politikai rendszer akkor tudja kezelni, ha olyan megoldásokat talál, amelyek minden érdekelt fél szempontjait figyelembe veszik, és amelyek valós társadalmi felhatalmazással valósíthatók meg. Ennek megfelelően konfliktus-kutatásunk alapkérdése a következő lesz: milyen feltételek mellett képesek az állampolgárok arra, hogy a generációs érdekellentétek kihívására közösen elfogadható válaszokat kapjanak, vagy legalábbis elinduljanak olyan méltányos megoldások felé, amelyek alapelveit a politikai szereplők is beemelhetik a politikai szférába.