Időtartam: 2024. jan. 1. – 2026. dec. 31.

Támogatási forrás: OTKA PD 146375

Kutatásvezető: Kovalcsik Tamás

Résztvevő kutatók: Kovalcsik Tamás

Kutatás bemutatása

A választási földrajz a képviseleti demokráciák választásaival kapcsolatos térbeli aspektusát vizsgálja annak érdekében, hogy a társadalomföldrajz által is leírt és a politikai folyamatok összefüggésrendszerét mutassa ki, illetve kvantitatív információval is szolgálhat a szélesebb társadalmi jelenségek megismeréséhez. A Közép-Európai régió országaiban legkésőbb az 1990-es évek rendszerváltozásai óta készülnek választásföldrajzi munkák a választási rendszerek aránytalanságairól, a választási részvétel és magatartás térbeliségéről, azok társadalmi-gazdasági, valamint földrajzi tényezőiről vagy akár a helyi tényezők meglétéről. Ezen földrajzi kategórián belül azonban 1990 előtt három különböző politikai fejlődési pálya volt megtalálható: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, illetve az NDK a keleti tömb; az NSZK és Ausztria a nyugati tömb; Szlovénia és Horvátország pedig Jugoszlávia részeként fejlődött, viszont ma már mind az Európai Unió részeit képezik, mégis jelentősen eltérő politikai folyamatokkal és berendezkedéssel rendelkeznek. Azonban erre a térségre egy egységes módszertannal rendelkező összehasonlító választásföldrajzi munka nem készült, mely kideríthetné, hogy a meglévő különbözőségek az eltérő fejlődési pályából vagy más társadalmi-gazdasági-földrajzi tényezők együttes hatásából fakadnak. Ennek következtében a kutatás fő célkitűzése, hogy a nemzetközi tudományos politikai- és választásföldrajzi kutatásokhoz kapcsolódva bemutassa a Közép-Európai régió országainak eltérő választási- és politikai- (párt-) rendszereit, illetve választói magatartásának térbeliségét.

Vizsgálatom főleg elméleti, de gyakorlati célokat is kitűz. A kutatás kiemelt feladata, hogy feltárja a választások eredményeit befolyásoló komplex térbeli, társadalmi, gazdasági hatásokat; a választási-, politikai- és pártrendszerek különbözőségeit és az ezeket befolyásoló tényezőket, valamint a választási eredmények egyéb hasznosítását a Közép-Európai régió országaiban. Ehhez vonatkozóan több egymással összefüggő kérdésre keressük a választ: A különböző választási rendszerek hogyan befolyásolják a pártszerkezeteket és azon keresztül a választói magatartást? Milyen különbségek vannak a választási rendszerekben és ezek miért alakultak ki a különböző országokban? Milyen földrajzi torzulásai vannak a voksok mandátummá alakításának a különböző országokban és ezt hogyan befolyásolják a pártok támogatottságának térbeliségei? Milyen kerületalakítási alapelvek vannak az egyes országok választási rendszereiben (ahol ez releváns) és ezek közül melyeket veszik ténylegesen figyelembe? Mely tényezők befolyásolják a választói magatartás térbeliségét? Van bármilyen különbözőség e tekintetben az egyes léptékek között? Milyen földrajzi tényezők játszanak szerepet ebben? Mely társadalmi folyamat számszerűsítéséhez vagy magyarázatához tudnak a választási eredmények többlet információval szolgálni?

A kutatás eredményei három különböző aspektusból hasznosak:

• Egyrészt a választási földrajz tudományterülethez járul hozzá azáltal, hogy a meglévő elméletek empirikusan tesztelésre kerülnek egy ilyen sokszínű térség esetében és ha szükség van rá, akkor azok pontosítása, módosítása, legvégső esetben új (specifikusan közép-európai) elmélet megalkotása fog megtörténni. E mellett pedig a terület megújítását is célul tűzi ki a kutatás azáltal, hogy nem kizárólagosan a választási eredmények magyarázata, hanem azok egyéb társadalmi folyamatok leírására, számszerűsítésére és különböző hasznosíthatóságára is kísérletet tesz.
• Másrészt a választási rendszerek aránytalanságainak összehasonlító vizsgálata, valamint a választói magatartás egyéb társadalmi jelenségek kimutatása a döntéshozók érdeklődésére is számot tarthat, hiszen olyan új aspektusokra és összefüggésekre világíthat rá, melyek eddig a szakpolitikákban nem jelentek meg. Például a kerületmeghatározás alapelveinek és a folyamat átláthatóságára irányuló szakpolitikai javaslatok kommunikációja vagy a városi terekben lévő konfliktustérségek kijelölése a választási részvétel időbeliségének vizsgálatával mind országos, mind települési döntéshozók számára hasznos információval szolgál.
• Harmadrészt a közvélemény számára is hasznos információval szolgálhatnak nem csak hazánk, hanem a szélesebb térségünk politikai folyamatainak térbeli aspektusai, hiszen ezeken keresztül betekintést nyernek a környező országok folyamataiba, abba a mechanizmusba, amelyen keresztül az Európai Unió jövőjét is befolyásoló döntéshozók kiválasztásra kerülnek, így áttételesen Magyarország életét is messzemenőkig befolyásolják. A választási földrajz iránti közérdeklődést az is mutatja, hogy a vezető kutató által létrehozott és működtetett ilyen irányú tematikus Facebook oldal jelentős elérést ér el (közel 5 ezer követővel rendelkezik) és a közvélemény kutatási eredményekről való tájékoztatását is ezen keresztül kívánom megvalósítani.

Kapcsolódó publikációk

Kovalcsik Tamás - Bódi Mátyás: Javaslatcsomag a hazai országgyűlési választókerületi rendszer felülvizsgálatára, Területi Statisztika, 2024, 64, 4, pp. 413-447.

Kapcsolódó konferencia előadások

2024 – International Geographical Congress 2024 – Dublin, Írország

• Előadás címe: Kovalcsik Tamás 'Rising right-wing populism in Central European countries'

2024 – 9th NoRSA Conference - Regional Outcomes of Global Challenges in the Nordic Countries – Vilnius, Litvánia

• Előadás címe: Kovalcsik, Tamás; Vidzbelis, Dovydas 'The geographical aspects of the Lithuanian and Hungarian electoral systems'