A kutatás rövid neve

VISELKEDÉS

A kutatás teljes neve

Generációk politikai szocializációja, gondolkodása, viselkedése

A kutatás rövid leírása

A kutatás politikai szocializációs megközelítésben vizsgálja a társadalom különböző generációkhoz tartozó tagjainak politikai gondolkodását és attitűdjeit, amelyek befolyásolják a generációk politikai viselkedését. Erre vonatkozóan mind elméleti, mind empirikus adatelemzéseken alapuló munkát végez.

A kutatás időtartama

2012-től folyamatos

A kutatás jellege

csoportos

Projektvezető

Róbert Péter és Szabó Andrea

Kutatásvezető

Kiss Balázs

Részt vevő kutatók

Antalóczy Tímea, Valuch Tibor

Kapcsolat

robert.peter@tk.mta.hu, szabo.andrea@tk.mta.hu

Leírás

A kutatás A társadalmi öregedés politikatudománya. Politikai konfliktusok generációs metszetben címmel az MTA TK PTI Politikai Viselkedés Osztályán folyó kutatási program keretében valósul meg. Három terület, a politikai szocializáció, a politikai gondolkodás és attitűdök, illetve a politikai viselkedés és részvétel összefüggését vizsgálja generációs metszetben.
Elméleti célkitűzés a három terület kapcsolódására vonatkozó generációs sajátosságok fogalmi meghatározása és leírása. Koncepcionálisan lényeges, hogy a politikai szocializáció „nem ér véget” az élet folyamán: annak első fiatalkori meghatározó szakaszát egy élethossziglani szocializációs folyamat követi, amely az egyes személyek egyéni életútjában különböző történeti időszakokban valósul meg. Mindennek során a szocializációt befolyásolják mikro szintű tényezők (szülők, család, baráti kör, stb.) és makro szintű tényezők (média, társadalmi intézmények, környezet, stb.). A gondolkodás és a politikai attitűdök mögött álló szocializációs folyamatok egyénileg és történelmileg meghatározottak, az utóbbi esetben lényeges, hogy a különféle történelmi események szocializációs hatása eltérő, ha különböző embereket különböző egyéni életkorban érnek ezek a hatások. A politikai viselkedés generációs (történeti és életkori) szocializációs folyamatok nyomán, valamint az ezekből (is) levezethető gondolati, érzelmi, attitűd jellegű tartalmak révén alakul.
A kutatás az elméletileg kimunkált kérdéseket és az ezek alapján felállított hipotéziseket empirikusan vizsgálja rendelkezésre álló politikai véleménykutatások adatain (pl. ISSP, ESS). A tervek között szerepel saját adatfelvétel megvalósítására vonatkozó kutatási források megpályázása is.