Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András cikke a New York Times-ban

A világ egyik legrangosabb napilapjában, a New York Times-ban jelent meg Bíró-Nagy András elemzése a 2022-es magyar választásokról.
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
A világ egyik legrangosabb napilapjában, a New York Times-ban jelent meg Bíró-Nagy András elemzése a 2022-es magyar választásokról.
Megjelent Illés Gábor "A realista politikus. A cselekvés perspektívái a realista politikaelméletben" c. tanulmánykötet, a Gondolat - Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadásában.
Sikeresen zajlott le intézetünk évértékelője, mely során a 2021-es év sikereit és eredményeit tekintettük át. Osztályaink egytől-egyig elismerést érdemelnek a kitartó és lelkiismeretes munkájukért.
Elnyert a Bolgár Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia bilaterális kutatási program támogatás.
Megjelent Bódi Ferenc és Ralitsa Savova szerkesztésében Bátorság a Politikában c. tanulmánykötet, a Gondolat - Társadalomtudományi Kutatóközpont kiadásában.
A poszt-COVID-jelenségek kutatásának támogatására kiírt akadémiai pályázat első és második körének nyertesei között kollégáink is képviseltetik magukat.
Idén több nagyszerű kutató csatlakozott hozzánk!
Megjelent Patkós Veronika "Measuring partisan polarization with partisan differences in satisfaction with the government: the introduction of a new comparative approach" című publikációja a Quality & Quantity folyóiratban.
Megjelent Patkós Veronika és Stump Árpád "Do electoral reforms tend to favour the incumbents? A quantitative analysis" című publikációja.
Új tanulmány jelent meg "The Polyphonic Sounds of Europe: Users’ engagement with parties’ European-focused Facebook posts" címmel, a Politics & Governance folyóiratban.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?