A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Kutató professor emeritus cím

Kutató professor emeritus cím

A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja az ELKH kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.

Az OTKA nyertes pályázatainak bemutatója

Az OTKA nyertes pályázatainak bemutatója

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete idén is sikeresen szerepelt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) OTKA pályázatain. Ezúttal két, a fiatal kutatói kiválósági programra benyújtott pályázatot találtak támogatásra érdemesnek. A november 4-i rendezvény keretében a nyertes projektek vezetői, Patkós Veronika és Gyulai Attila mutatták be kutatásaikat.

A Politikatudományi Intézet kérdőíves felmérése

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói kérdőíves felmérést végeznek 2021. október 23-án a Békemenet, az MKKP Békamenet és az ellenzéki megemlékezések során. A kutatás célja a hazai politikai részvétel, a részvétel motivációinak, a mozgósítási folyamatoknak megértése. Az adatgyűjtés anonim módon történik, az eredmények kizárólag szakmai gyorsjelentésekben és tudományos folyóiratokban kerülnek publikálásra. A kutatás mindenben megfelel a Társadalomtudományi Kutatóközpont Adatvédelmi- és Adatbiztonsági Szabályzatának és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. (GDPR) rendeletének.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?