A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

Legfrissebb hírek

Műhelyvita a magyar jogalkotás minőségéről készülő kötetről

A Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba szerkesztésében készülő, a magyar jogalkotás minőségét a rendszerváltás óta eltelt időszakra vonatkozólag interdiszciplináris módon, jogtudományi és társadalomtudományi megközelítéseket egyaránt alkalmazva elemző kötet kéziratának vitájára került sor a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében.

Deák Ferenc Díjat kapott Stumpf István

A Deák Díj Testület szervezésében 2019. november 4-én a Magyar Ügyvédi Kamara klubtermében ünnepélyes keretek között adták át a jogászi hivatásrendek idei Deák Ferenc-díját. Ebben az elismerésben részesült Dr. Stumpf István, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.

Gratulálunk!

Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya a Berghahn kiadónál megjelent rangos tanulmánykötetben

Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya a Berghahn kiadónál megjelent rangos tanulmánykötetben

Megjelent Valuch Tibor „A Special Kind of Cultural Heritage - The Remembrance of Workers’ Life in Contemporary Hungary – Case Study of Ózd című tanulmánya a Stefan Berger által szerkesztett, a Berghahn Kiadó által megjelentetett “Constructing Industrial Pasts Heritage, Historical Culture and Identity in Regions Undergoing Structural Economic Transformation.” című tanulmánykötetben.

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?