Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
November 15-16-án az NKE Molnár Tamás Kutatóintézete és az MTA TK Politikatudományi Intézete „A valóság kihívása” címmel konferenciát rendez. A valóság kihívása a konferencia tágan értelmezett témája, melyen belül az előadók szabadon fogalmazhatják meg saját kérdéseiket, a konferencia elsődleges célja ugyanis az, hogy fórumot – a szervezők szándéka szerint évente ismétlődő rendszeres eseményt – hozzon létre a tág értelemben vett politikaelmélettel foglalkozó kutatók számára. A konferencia a politikaelmélet, a politikai filozófia, valamint a gondolkodás-, és eszmetörténet lehetséges kérdéseit és válaszait mutatja be a politikai valóság által támasztott kihívásokkal kapcsolatban.
A konferencia nyilvános.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia szolgálatában végzett kiemelkedő kutatói munkájáért Főtitkári Kutatói Elismerésben részesítette Boda Zsoltot, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóját igazgatói teendői mellett végzett magas szintű tudományos és tudományszervezői munkájáért, pályázati sikerességéért, számos hazai és nemzetközi tanulmányáért, valamint abban játszott kiemelkedő szerepéért, hogy vezetésével 2018-ban először nyert a kutatóközpont saját konzorciumvezetésű európai pályázatot.
Gratulálunk!
A Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemért Emlékérmet adományozott Békés Csabának és Balázs Zoltánnak. Az Emlékérmet az egyetem azon munkatársai kapták, akik kiemelkedő szerepet játszottak az egyetem hírnevének öregbítésében és tekintélyének növelésében. Békés Csaba az általa húsz éve alapított Cold War History Research Center vezetésében kifejtett kutatási, oktatási és szervezői munkája elismeréseként részesült a díjban. Balázs Zoltánt többek között a Politikatudományi Doktori Iskoláért végzett munkájáért díjazták. Mellettük Hajnal György a Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék és a Gazdáságpolitika és Közpolitika Intézet vezetőjeként végzett munkájáért kapta meg az egyetem Aranyérmét.
Gratulálunk!
A Kar hírnevének öregbítése és a hallgatók minőségi képzése érdekében kifejtett két évtizedes áldozatos oktatói és kutatói tevékenysége elismeréséül az ELTE ÁJK vezetése Szabó Andreát Pro Facultate Emlékéremben részesítette.
Gratulálunk!
Legfrissebb blogbejegyzések
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
.jpg&w=100&h=100&zc=1)
