Bartha Attila előadása Osloban
A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Szabó Gabriella és Kiss Balázs az ECREA budapesti workshopján
Kiss Balázs előadása Gyöngyösön
Szabó Gabriella az Európai Szociológiai Társaság konferenciáján
Böcskei Balázs és Mikecz Dániel előadása
Munkástörténet-írás tematikus blokk Valuch Tibor szerkesztésében
Munkástörténet-írás címmel jelent meg hét írásból álló tematikus blokk Valuch Tibor szerkesztésében, a Múltunk politikatörténeti folyóirat 2017/2. számában.
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2017/2. száma!
Megjelent a Politikatudományi Szemle második idei száma Bozóki András, Hegedűs Dániel, Horváth Szilvia, Papp Zsófia, Hajdú András, Szakáli Máté, Antal Attila tanulmányaival, Bősz Anett és Farkas Tamás recenzióival.
A CAP az Index címlapján
Pályázat felhívás!
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet fiatal kutatói közalkalmazotti munkakör betöltésére az MTA TK Politikatudományi Intézetben.
Kutatási téma: civil társadalom és a demokratikus intézmények minősége
További információk: ITT
Figyelemfelhívás közvéleménykutatók részére!
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetben működő választáskutató munkacsoport 2017 őszén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával (K–119603) választási-panel vizsgálatot indít a magyar felnőtt népesség körében. Jelen felhívás célja, hogy a fenti peremfeltételek figyelembe vétele mellett, begyűjtse az előzetes érdeklődéseket és kérdéseket. A tervek szerint, a meghívásos közbeszerzési eljárás konkrét lebonyolítására 2017. június végén kerül sor.
Legfrissebb blogbejegyzések
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
