A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
Legfrissebb hírek
Valuch Tibor kapta a Magyar Szociológiai Társaság Polányi Károly-díját 2017-ben
Valuch Tibor kapta a Magyar Szociológiai Társaság Polányi Károly-díját 2017-ben
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2017/1. száma
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2017/1. száma.
MTA TK PTI a CEU-ról
Az MTA TK Politikatudományi Intézete kutatói és emberi szolidaritását fejezi ki a Közép-európai Egyetemmel.
Lovász László a CEU-ról
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.
Megjelent a Munkások 56 című könyv!
Megjelent a Rainer M. János és Valuch Tibor által szerkesztett Munkások '56 című kötet, aminek szerzői között az MTA TK PTI-ben működő REWORK-OTKA Kutatócsoport munkatársai - Papp Andrea, Alabán Péter és Nagy Péter is szerepelnek.
Szófiai konferencia
Előadás a Francia Intézetben
Megjelent Balázs Zoltán könyve a hatalmi ágak elválasztásáról
Megjelent Balázs Zoltán könyve a hatalmi ágak elválasztásának alapelvéről a Rowman&Littlefield (Lexington books) kiadónál.
A hatalom kérdései a munka világában konferencia
Az MTA TK Politikatudományi Intézetében működő REWORK-OTKA Kutatócsoport tisztelettel meghívja Önt 2017. január 19-én 10.00 órai kezdettel az MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport szemináriumi termébe (ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. keresztszárny, II. emelet, 246-247. sz. szoba) A hatalom kérdései a munka világában címmel megrendezésre kerülő műhely-konferenciájára
Legfrissebb blogbejegyzések
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
