A Politikatudományi Intézet középtávú stratégiai terve (összefoglaló)
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Megjelent a Politikatudományi Szemle legújabb száma. A lapban intézetünk több munkatársának írása is megtalálható: Papp Zsófia a helyi ügyek képviseletéről, Illés Gábor Thuküdidész politikaelméletéről, Bartha Attila az elmúlt évek egyik legfontosabb politikatudományi könyvéről írt.
Az MTA TK PTI Politikai Viselkedés Osztálya az Osiris Kiadóval együtt 2015. április 30-án 16 órától pódiumbeszélgetés keretében mutatja be a "Mai Magyarország" című új könyvsorozatának első két kötetét,
Tóth Csaba-Török Gábor: Négy választás Magyarországon és Valuch Tibor: A jelenkori magyar társadalom című könyvét.
Magyarországi jelöltállítás tapasztalatairól szóló rendezvény a PTI-ben a Sciex workshop keretében! (2015. március 13., péntek)
Centre for Social Sciences cordially invites you to the upcoming SCIEX event.
11.03.2015 Public lecture and discussion at TÁRKI, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
12.03.2015 Public lecture and discussion at Centre for Social Sciences, Budapest, Országház utca 30.
Az MTA TK PTI január 29-én, csütörtökön 15 órától (I. kerület Országház utca 30., I. emelet PTI tanácsterem) minden érdeklődőt szeretettel vár az intézet négy kutatója által a közelmúltban megjelentett könyvek bemutatójára!
Horváth Péter: Pártok és koalíciók - Kormányalakítás Magyarországon 1990-2014. Gondolat Kiadó. - A könyvet Soós Gábor mutatja be
Sebők Miklós: Hatalom szabályok nélkül - Kormány és törvényhozás viszonya pénzügyi válság idején. Új Mandátum Kiadó. - A könyvet Boda Zsolt mutatja be
Szabó Gabriella: Kommunikáció és integráció. L'Harmattan. - A könyvet Szűcs Zoltán Gábor mutatja be
Tamás Veronika: Politikai élet a helyi önkormányzatokban. MTA TK. - A könyvet Dobos Gábor mutatja be
Legfrissebb blogbejegyzések
Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály
Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.
Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály
Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály
A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?
